Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-08-01 / 6. szám
ERŐS VAR 5. oldal A "No. 5" Gyakran kérdezgetjük önmagunktól, hogy miért van rend helyett káosz, társadalmi egység helyett lázadás Amerikában? A felelet magától kínálkozik, bár igyekszünk mást kiagyalni magyarázatul. A modem amerikai — és nem csak amerikai — társadalomból kikopott a közös, központi eszme, ami mögé felsorakozhatnánk. Mindaddig, amig istenfélő' egy társadalom, megvan a központi eszméje. De mihelyt elveti magától Istent, nem talál mást, mint töredékeszméket, amelyek szükségképpen káoszhoz vezetnek. Az Egyesült Államok népe ijesztő gyorsasággal távolodott el korábbi központi eszméjétől. Egy országos közvéleménykutatás adatai szerint ez a távolodás valósággal menekülésszerű. 1957-ben, tehát alig több, mint egy évtizede, a lakosságnak csak 14%-a érezte úgy, hogy a “vallás” befolyása csökken a mindennapi életre, míg 69%-a úgy érezte, hogy növekszik. Ma ez az arány drámai módon megfordult: 70% vallja, hogy a “vallás” társadalmi rendező ereje hanyatlik és csak 14% hiszi azt, hogy nő. Ha a “vallás” társadalmi rendező erejének hanyatlását vizsgáljuk, gyakran hajlandók vagyunk összetéveszteni a hatást az okozójával. Nem a társadalom széttöredezése okozza a “vallás” hanyatlását, hanem megfordítva! Elvégre időtlen idők óta voltak töredék-eszmék, amelyek a központi istenhit ellenében hatottak. Az angol szabadgondolkozó filozófia két évszázadra, maga a marxizmus is több mint egy évszázadra tekinthet vissza. Az is tény, hogy az emberben mindig volt egy jó adag materializmus, különösen, ha a saját megélhetése forgott szóban. Az irodalom naturalistái (Zola) és nagy cinikusai (Anatole France) is évszázados múltba, sőt elfeledettségbe süllyedtek. A technika, a gép sem új. A szintén másfél százados első ipari forradalom hatása sokkal nagyobb volt az akkori életre, mint a mostani má‘ sodik forradalomé. Az — teljesen váratlan volt, ez — továbbfejlődés, amibe be leszokhattunk. Az irtózatos kezdeti nyomort idézett elő, ez szinte eltörölte a munkanélküliséget az ipari társadalmakban. Erkölcstelenség pedig mindig volt, sokszor nagyobb is (bár rejtettebb), mint most. Kétségtelen tehát, hogy valami más oka lehet a központi eszme elhanyatlásának. Sajnos, a hiba forrását magukban az egyházakban kell keresnünk. Már régen nem, vagy nem csak Isten Igéjét hirdetik, hanem társadalmi filozófiákat. Megpróbálják az isteni mandátumokat világi befolyásra átváltani. Mondhatnánk egyszerűen így is: az egyházak liberalizálódtak, holott konzervatívnak kellett volna maradniuk. Semmi sem igazolja ezt az önkéntes liberalizálódást, az erkölcsi tekintély csökkenését, mert az isteni erkölcs — amin felépültek — ma is változatlan. Az ember szinte kővé dermed, amikor azt olvassa egy egyházi folyóiratban, hogy Amerűta egyik nagy egyházának 15 college-ában 325 most végzett ezt a sorrendet állította fel arra a kérdésre, hogy kit csodál legjobban, kit tart személyes erkölcsi hősének? 1. John F. Kennedy, 2. Róbert Kennedy, 3. Martin Luther King, 4. XXIII. János pápa, 5. Jézus Krisztus. Jézus Krisztus a No. 5! Három liberális politikus és saját — szintén liberális — földi helytartója is megelőzi! És ez egyházi college-ok ítélete, nem holmi szekuláris hippie-egyetemé. Könijuszemle Kovács Károly: Hellenizmus, Róma, Zsidóság (1969; Utitárs Kiadó, Liechtenstein Strasse 20, A—1092 Wien 9. Austria). Az 500 oldalas könyv ára kötve $8, fűzve $6. Az Újszövetség korát a legalaposabban és legrészletesebben tárja fel az író az olvasó számára. Bemutatja azokat az általános és helyi tényezőket, amelyek nélkül az Újszövetség üzenetét nehéz megérteni. Ezeket a görög művelődés, a római hatalom és a zsidó etnikusság szögéből teszi kézzelfoghatóvá. Az adatok temérdek volta nem terheli mégsem a müvet. Azt tudós és laikus egyaránt haszonnal olvashatja, élvezheti. A könyvnek természetesen Jézus Krisztus a középpontja. A vizsgálódás úgy történik, hogy a kor megértésével is az olvasó közelebb kerüljön a Megváltó Jézus Krisztushoz. Az oldalakról sugárzik az evangélikus teológus mély hite, páratlan felkészültsége és lángoló bizonyságtétele. A bőséges irodalmi jegyzék, meg a név- és tárgymutató külön is előnye ennek a vallástörténeti műnek. (bbp) Ez a válasz mutatja, hogy az egyházak mennyire elsodródtak a kor liberális izgágaságának irányában. Még ha igazságot képviselnének is ezek a törekvések — de legtöbbször csak politikai öncélt képviselnek — nem az egyházaknak kell igazodniuk a mindenkori társadalmi mozgalmakhoz, hanem nekik kellene a társadalmat Istenhez igazítaniuk. A társadalmi igazságtalanságok ostorozásának csak a szószéken van a helye, nem a tüntető erőszak igazságtalanságához való csatlakozásban. Az egyházaknak — minden egyháznak! — egyetlen feladatuk lehet: az Igét hirdetni, méghozzá változatlanul, ahogy azt Jézus Krisztus — a No. 5. — közvetítette hozzánk. Benső meggyőződést kell adniuk, “hívőket” kell toborozniuk, nem csupán “fizető vendégeket”. Legfelsőbb erkölcsi bírónak kell maradniuk és ezért nem mérsékelhetik ítéletüket a változó politikai divatok szerint. Maguk az egyházak az okai annak, hogy az Igét egyre inkább elnyeli a liberális vákuum. És vele együtt — az egyházakat is. KASZÁS NAGY MÁTÉ (Kanadai Magyarság) MEGJELENT! a Szabad Magyar Jogász-szövetség kiadásában THE UNSOLVED HUNGARIAN QUESTION. A 40 oldalas angolnyelvü füzetben az ENSZ közgyűlésein felszólalt neves államférfiak, diplomaták mondják el véleményüket az ötvenhatos forradalom jelentőségéről; a szovjet törvénytelen katonai beavatkozásáról; a szovjet csapatok kivonulásáról, a magyar nép szabad választójogáról, a magyar semlegesség és több ez zel összefüggő kérdésről. A füzet $1.00 beküldésével az alábbi címen rendelhető meg: FEDERATION OF FREE HUNGARIAN JURISTS, P. O. Box 1154 Grand Central Station. New York, N. Y. 10017. CSALÁDI HÍREK Kunos Jenő ev. lelkész leánya, Erzsébet házasságot kötött De Kalb-ban ápr. 19-én Corbette Gergellyel. Az esketést a menyasszony édesapja végezte. Turcsányi Gyula ev. lelkész augusztus 9-én eskette Vilma leányát Me Monigle Dániellel Smithville-ben.
