Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)

1966-08-01 / 7. szám

AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Vol. XXX. Évfolyam - - 1966. AUGUSZTUS-SZEPTEMBER No. 7. szám. REFOR írta: Vájt Minden évben visszatér az evan­gélium egyháza a reformációra való emlékezésre. Ez évben is meg fog* juk ünnepelni, hogy Isten megújí­totta egyházát az evangélium által. Magyar egyházunk ahhoz szo­kott, hogy október 31-ét ünnepelje, mert ezen a napon Luther Márton a történelmi hagyomány szerint ki­függesztette 95 tételét a witten­bergi vártemplom falára,. Akik az evangélikus Északon élnek, bizonyá­ra felfigyeltek arra,, hogy pl. a svéd egyházban egy évenként változó, a király által megszabott országos "imanap”-on emlékeznek meg a re­formációról. Ezzel is kifejezésre jut, hogy a dátum kérdése tulaj­donképen nem lényeges a reformá­ció megünneplésénél. Jó ezt emlékezetünkbe idézni, merít nemrégen egy katolikus egy­háztörténész azt a tételt állította fel, hogy Luther a jelzett napon nem függesztette ki tételeit s ez in­kább csak egy későbbi monda. Sze­rinte a tételek ugyan az adott idő­pontban elkészültek, de Luther tu­lajdonképen nem a nyilvánosságnak bocsátotta rendelkezésére, hanem elküldte illetékes püspökének, hogy az egyházban elterjedt visszaélések­re orvoslást kérjen. Ha ez így van — s valóban sok jel mutat erre! — akkor egy katolikus teológus se­gített el bennünket ahhoz, hogy a reformáció egyik alaptételét egy döntő ponton igazoljuk. I MÁCIÓ Vilmos A reformáció ugyanis nem szán­dékozott egyházszakadást létrehoz­ni. Megújulásra akarta az egyházat hívni, s vissza akarta kényszeríteni ahhoz a forráshci, amelyből egye­dül élhet az egyház, s amely egye­dül biztosítja egységét, vagyis az Úr Jézus Krisztus evangéliuma. Luther a bűnbocsánat árúbabocsá­­tása ellen megszövegezett tételeivel ezen engedelmesség követelményét juttatta kifejezésre. Sőt, engedel­mes akart maradni egyházi felsőbb­­ségéhez is, amikor elküldte neki a tételeket, s tőle várta a baj orvos­lását. Csak azután, hogy az egyház hivatalosai nem .voltak hajlandók hallgatni a megtérésre hívó evangé­lium szavára, sőt l a reformátort az egyházból kiközösítették, szakadt meg az egység s következett be az a tragédia, melynek immár négy és fél évszázados története van. Ennyi idő eltelte után jogos-e még a reformáció követelménye? Sokan utalnak arra, hogy az év­századok elmúltával sok minden megváltozott a római katolikus egy­házban és nyilvánvalólag a refor­máció egyházainak története is sok mindenre megtanít. A nemrégiben befejezett második vatikáni zsinattal kapcsolatban is sok szó esett a reformációról. A ka­tolikus egyház a zsinaton megindí­tott egy ma még beláthatatlan kö­(Folytatás a kővetkező oldalon.) 1956 ESEMÉNYEI AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZBAN Jún. 22. Lelkészek körlevélben kíván­nak változásokat az egyházi vezetésben, — az egyház éljen az egyezményben biz­tosított jogaival: vallástanítás, konferen­ciák tartása, könyvkiadás, — rehabilitál­­tassanak az eltávolított lelkészek. Jún. 24. A “Magyar Nemzet’’ szót e­­mel a vallástanítás szabadsága mellett. Júl 27. Galyatetó'n évi ülését kezdi el az Egyházak Világtanácsa Központi Bi­zottsága, Aug. 4. Az Evangélikus Világszövetség Magyarországon tartózkodó vezetői és az evangélikus egyház vezetői a galyatetöi ülés utolsó napján nyilatkozatot adnak ki Ordass püspök rehabilitálása dolgában. Aug. 10. Az Evangélikus Világszövet­ség nyilvánosságra hozza a közös nyilat­kozatot. Aug. 24. Előkészítő értekezlet Buda­pesten az ősszel tartandó b-lkészi konfe­renciák ügyében. Aug. 30. Lelkészi találkozó körlevélben lordul az egyházhoz. “Egyházunk meg­újulásához elengedhetetlenül szükséges egy széleskerű egyházi önvizsgálat, bűn­­bánattartás és tisztulási folyamat az u­­tóbbi évek hibái tekintetében. At kell \izsgálnunk az egyháznak a ma kérdése­ire adott feleleteit és egész személyi po­litikáját abban a tekintetben, hogy en­gedte-e érvényesülni Isten Igéjének e­­gyediil irányadó szemponjait. Fel kell tárnunk, hogy idegen szempontok előtérbe helyezése, Isten Igéjével való elegyítése és az Igének hamis alkalmazása mely pontokon történt. Ennek elvégzésére sür­get, hogy egyházunk szava sok helyen elveszette hitelét népünk körében. U- gyanakkor pedig a gyülekezetek leghűsé­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom