Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-05-01 / 5. szám
2. oldal berek embertelenekké lesznek. Ez történik a nagy, szabad-szellemű nevelés áldozataival, a mai fiatalsággal ils. Ők nem azért lázadoztnak, mert nincs elég szabadságuk, hanem azért, mert a kapott szabadsággal nem tudják, mit kezdjenek. Boldogtalanok, mert üres, céltalan az életük. A Sok szabadság, amelyet kaptak, Isten előtti felelőség nélkül olyanná tette az életüket, min+ha a folyókat megfosztanák meder-ágyuktól, partjaiktól s engednek, hogy parttalanul szétterülő mocsárrá váljanak. ‘‘Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja; is” <— mondja az írás. Tehát, ha ai mai társadalom “vet a testnek”, akkor ne csodálkozzék, hogy “a testből arat veszedelmet.” Ha tekintélytiszteletlenséget, erkölcsi kötetlenséget vetünk, akkor ne csodálkozzunk, ha aratjuk a serdülőkorúak neveletlenségét, szülők, és elöljárók semmibevevését. Vetjük a törvények iránt való engedetlenséget, s aratjuk a zabolátlanságot. Vetjük a szülői felelőtlenséget s aratjuk a fiatalkorú bűnözéseket. A fiatalkorúak zendüléseiért a felnőttek társadalma felelős. Lélekben és testben egészséges jövő nemzedék felnőhet-e olyan társadalomban, amely hisz a természeti törvények változhatatlanságában, de nem hisz a lelki, erkölcsi törvények Istentől kapott örök időszerűségében, megdönthetetlenségében s ezért nem tudja, hogy mi az erkölcsi jó és mi a rossz. Hiányozik számára a jó és rossz mindentől független isteni mértéke. Csoda-e, ha a mai fiatalság a maga útkeresésében nem kap segítséget, amikor olyan társadalomban no fel, amelyben a törvény alkotmányellenesnek minősiti Isten törvényeinek a “Tízparancsolat”nak még a kifüggesztését isi az isü kólákban, mert az sérti, a más (az istentagadók) meggyőződését. Csoda-e, ha a mai fiatalságnak nincs kedve a katonáskodáshoz, a fegyelmezettség elsajátításában, amikor olyan társadalomban nő fel, ahol a törvény felmenti a katonai ERŐS VÁR behívás alól az alkotmány szellemében mindazokat, akik istentagadó hitük, alapján meggyőződésükké' ellenkezőnek tartják az ország védelmében a fegyverviselést. Csoda-e, ha a mai fiatalság olyan könnyen esik áldozatául a (szabados nemi élet minden kísérr lésének, amikor olyan társadalomban nő fel, ahol nem lehet megtiltani a szennyirodalom szabad terjesztését, mert ez a tilalom alkotmány-ellenesnek minősül. A törvény tilthatja a tüdőfertőzésest, hogy ne érintkezzék másokkal, hogy a fertőzés át ne terjedjen másokra is, de már nem tilthatja meg, hogy a lelki; fertőzés csíráit hordozó filmek, iratok szabadon ne fertőzzenek. Ez már alkotmányellenes lenne. A bűnös vágyak, ösztönök szabad kiélésében felnövő fiatalság elrontott életéért, a nemzet útvesztőbe került jövő sorsának alakulásáért. a mai társadalom a felelős. E- zért van szükség gyökeréig ható lelki, erkölcsi újjáébredésre, Isten felé forduló teljes megtérésre;. Csak Isten útján, neki engedelmeskedő fiatalság lehet boldog. Lám, Svédországban már hosszú évek óta tart a fiatalok teljes szabad nemi felvilágosítása és élete s most jönnek onnan a hírek, hogy milyen boldogtalanná lett ez a fiatalság. Teljesen csömört kapott a nagy szabados, Istentől elfordult erkölcsű élettől, lelkileg fásulttá lett. — Most már mind több és több orvos sürgeti, hogy hagyjanak fel ezzel az erkölcsi kötetlenségre neveléssel. Segítsenek a fiataloknak abban, hogy vallási és komoly erkölcsi vezetést kapjanak, me,rt boldogság nem a szabad élettel, hanem csak az erkölcsiséggel jár együtt. Kezdjük a megtérést az alapvető társadalmi közösségnél, a családnál. Csak a megtért, Krisztust Megváltójuknak elfogadott keresztyén otthonokban nőhet fel majd olyan jövő nemzedék, mely a nemzeti szabadságnak ég nemcsak az üzleti szabadságnak lesz a védelmezője, amely erkölcsében, gondolkodásában nem a vérnek és aranynak lesz az imádója. Csak ilyen otthonokból kikerült fiatalságnak lesz elég hite, hogy megvcdelmezze apái örökségét, csak ez a fiatalság jár majd Istennek az útján is csak ez a fiatalság biztosítja majd! a nemzet boldogabb jövendőjét. A szülőkre vár elsősorban a feladat, hogy a ‘‘léleiknek vessnek’’, hogy az írás ígérete szerint — “lélekből arassanak.” Kérjük az Űr lelkét, hogy a családi otthonok, társadalmi közösségek ezt a léleknek vetést megkezdhesisék, hogy majd ez a vetés nőhessen boldog aratássá. De, ha a családok, a társadalom közönnyel szemléli továbbra is aj fiatalság hulló életét, nem éreiz iránta felelősséget, akkor igaza lesz a költőnek, aki így kesereg: “Zenghet a jóság száz angyal torokból, fülük az ég szavára már süket. Szívük gennyes, szemük nézése bősz. E fiúkért valaki felelős! Ezeknek az lesz majd a messiásuk, aki forradalmat, pénzt és nőt ígér, a Múlt hulláján tánc lesz, kurjantásuk világ-lángok között a Holdig ér. Jön a Halál a mindent elnyelős: ítélet lesz s valaki felelős!” Asbóth Gyula Márton Jánosné emlékezete Aki szereti egyházát, annak számára az első keresztyének élete mindig követésre méltó. A reformáció is azt tanítja, hogy a keresztvénségnek vissza kell alakulnia arra a formára, amely az első ketresztyének között jött létre s aminek eszmei tartalma szerint, az első keresztyének élete a példa. Az Apostolok Cselekedeteinek könyvében találjuk meg az idevaló feljegyzéseket. A VI. rész 1-7 verseiben olvasjuk, hogy az első keresztyén egyház szaporodó, növekvő gyülekezet volt, de már akkor is megállapíthatta a tapasztalat, hogy a kereszt tv én életnek változó hullámverései vannak, egyszr nő, máskor fogy, morzsolódik. Ők azonban az utób-