Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)

1964-05-01 / 5. szám

2. oldal berek embertelenekké lesznek. Ez történik a nagy, szabad-szellemű nevelés áldozataival, a mai fiatal­sággal ils. Ők nem azért lázadozt­­nak, mert nincs elég szabadságuk, hanem azért, mert a kapott szabad­sággal nem tudják, mit kezdjenek. Boldogtalanok, mert üres, céltalan az életük. A Sok szabadság, amelyet kaptak, Isten előtti felelőség nél­kül olyanná tette az életüket, min+ha a folyókat megfosztanák meder-ágyuktól, partjaiktól s en­gednek, hogy parttalanul szét­terülő mocsárrá váljanak. ‘‘Isten nem csúfoltatik meg, mert amit vet az ember, azt aratja; is” <— mondja az írás. Tehát, ha ai mai társadalom “vet a testnek”, akkor ne csodálkozzék, hogy “a testből arat veszedelmet.” Ha te­kintélytiszteletlenséget, erkölcsi kö­tetlenséget vetünk, akkor ne cso­dálkozzunk, ha aratjuk a serdülő­­korúak neveletlenségét, szülők, és elöljárók semmibevevését. Vetjük a törvények iránt való engedetlen­séget, s aratjuk a zabolátlanságot. Vetjük a szülői felelőtlenséget s aratjuk a fiatalkorú bűnözéseket. A fiatalkorúak zendüléseiért a felnőttek társadalma felelős. Lélek­ben és testben egészséges jövő nemzedék felnőhet-e olyan társa­dalomban, amely hisz a természeti törvények változhatatlanságában, de nem hisz a lelki, erkölcsi törvé­nyek Istentől kapott örök idősze­rűségében, megdönthetetlenségé­­ben s ezért nem tudja, hogy mi az erkölcsi jó és mi a rossz. Hiányo­zik számára a jó és rossz minden­től független isteni mértéke. Csoda-e, ha a mai fiatalság a maga útkeresésében nem kap se­gítséget, amikor olyan társadalom­ban no fel, amelyben a törvény alkotmányellenesnek minősiti Isten törvényeinek a “Tízparancsolat”­­nak még a kifüggesztését isi az isü kólákban, mert az sérti, a más (az istentagadók) meggyőződését. Csoda-e, ha a mai fiatalságnak nincs kedve a katonáskodáshoz, a fegyelmezettség elsajátításában, a­­mikor olyan társadalomban nő fel, ahol a törvény felmenti a katonai ERŐS VÁR behívás alól az alkotmány szelle­mében mindazokat, akik istentaga­dó hitük, alapján meggyőződésük­ké' ellenkezőnek tartják az ország védelmében a fegyverviselést. Csoda-e, ha a mai fiatalság o­­lyan könnyen esik áldozatául a (szabados nemi élet minden kísérr lésének, amikor olyan társadalom­ban nő fel, ahol nem lehet meg­tiltani a szennyirodalom szabad terjesztését, mert ez a tilalom al­kotmány-ellenesnek minősül. A tör­vény tilthatja a tüdőfertőzésest, hogy ne érintkezzék másokkal, hogy a fertőzés át ne terjedjen másokra is, de már nem tilthatja meg, hogy a lelki; fertőzés csíráit hordozó filmek, iratok szabadon ne fertőzzenek. Ez már alkotmány­­ellenes lenne. A bűnös vágyak, ösztönök sza­bad kiélésében felnövő fiatalság el­rontott életéért, a nemzet útvesztő­be került jövő sorsának alakulásá­ért. a mai társadalom a felelős. E- zért van szükség gyökeréig ható lelki, erkölcsi újjáébredésre, Isten felé forduló teljes megtérésre;. Csak Isten útján, neki engedelmeskedő fiatalság lehet boldog. Lám, Svéd­országban már hosszú évek óta tart a fiatalok teljes szabad nemi felvilágosítása és élete s most jön­nek onnan a hírek, hogy milyen boldogtalanná lett ez a fiatalság. Teljesen csömört kapott a nagy szabados, Istentől elfordult erköl­csű élettől, lelkileg fásulttá lett. — Most már mind több és több orvos sürgeti, hogy hagyjanak fel ezzel az erkölcsi kötetlenségre neveléssel. Segítsenek a fiataloknak abban, hogy vallási és komoly erkölcsi vezetést kapjanak, me,rt boldogság nem a szabad élettel, hanem csak az erkölcsiséggel jár együtt. Kezdjük a megtérést az alapvető társadalmi közösségnél, a család­nál. Csak a megtért, Krisztust Megváltójuknak elfogadott keresz­tyén otthonokban nőhet fel majd olyan jövő nemzedék, mely a nem­zeti szabadságnak ég nemcsak az üzleti szabadságnak lesz a védel­mezője, amely erkölcsében, gon­dolkodásában nem a vérnek és aranynak lesz az imádója. Csak ilyen otthonokból kikerült fiatalságnak lesz elég hite, hogy megvcdelmezze apái örökségét, csak ez a fiatalság jár majd Isten­nek az útján is csak ez a fiatalság biztosítja majd! a nemzet boldogabb jövendőjét. A szülőkre vár első­sorban a feladat, hogy a ‘‘léleiknek vessnek’’, hogy az írás ígérete sze­rint — “lélekből arassanak.” Kér­jük az Űr lelkét, hogy a családi otthonok, társadalmi közösségek ezt a léleknek vetést megkezdhesi­­sék, hogy majd ez a vetés nőhes­sen boldog aratássá. De, ha a családok, a társadalom közönnyel szemléli továbbra is aj fiatalság hulló életét, nem éreiz iránta felelősséget, akkor igaza lesz a költőnek, aki így kesereg: “Zenghet a jóság száz angyal to­rokból, fülük az ég szavára már süket. Szívük gennyes, szemük né­zése bősz. E fiúkért valaki felelős! Ezeknek az lesz majd a messiásuk, aki forradalmat, pénzt és nőt ígér, a Múlt hulláján tánc lesz, kurjan­­tásuk világ-lángok között a Holdig ér. Jön a Halál a mindent elnyelős: ítélet lesz s valaki felelős!” Asbóth Gyula Márton Jánosné emlékezete Aki szereti egyházát, annak szá­mára az első keresztyének élete mindig követésre méltó. A refor­máció is azt tanítja, hogy a keresz­­tvénségnek vissza kell alakulnia arra a formára, amely az első ket­­resztyének között jött létre s ami­nek eszmei tartalma szerint, az első keresztyének élete a példa. Az Apostolok Cselekedeteinek könyvé­ben találjuk meg az idevaló fel­jegyzéseket. A VI. rész 1-7 verseiben olvas­­juk, hogy az első keresztyén egy­ház szaporodó, növekvő gyülekezet volt, de már akkor is megállapít­hatta a tapasztalat, hogy a kereszt tv én életnek változó hullámverései vannak, egyszr nő, máskor fogy, morzsolódik. Ők azonban az utób-

Next

/
Oldalképek
Tartalom