Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-05-01 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA Vol. XXVIII. Évfolyam 1964 JÚNIUS — No. 5 szám. FIATALKORÚAK LÁZADÁSA ‘‘Minden nemzetnek a jövendő sorsa attól függ, «— írja egy neves bölcselő, — hogy az adott időben a huszonöt éven aluli fiatalsága miképpen gondolkodik.” Az újsághírek arról számoltak be, hogy a legutóbbi nemzeti ünnepen, ‘‘Independence Day” alkalmával. bandákba tömörült fiatalok amerikaszerte valóságos lázadásokat keltettek, garázdálkodtak, törtek-zúztak, leittasodva több helyen gyújtogattak, a megfékezésükre kivonult rendőrségre rátámadtak. — Vagy nyolcszáz,ra tehető azoknak a száma, az FBI jelentése szerint, akiket közülük le kellett tartóztatni. Ők így élvezték a szabadságot, amelyért Amerika hősei annyi verítéket, vért áldoztak, amelyet olyan sok és nehéz küzdelem árán védtek meg és örökítettek át az utókorra. Szélsőséges eset, mondogatják. Ez igaz. De az is igaz, hogy az ilyen rendbontó lázadások egyre gyakoribbá válnak. Ezek már nem egyszerű rendészeti ügvek, hanem a mai társadalom súlyos lelki és erkölcsi válságának a következményei. Ered Hechinger a ‘‘Teeni-Age Tyranny’’ című könyvében írja: ‘‘Az amerikai civilizációt az a veszedelem fenyegeti, hogy a serdülő korúak erőszakosságaitól megrettenve, egyre jobban serdülő-korú társadalommá válik, átvéve a serdülő korúak gondolkodásának, ízlésének, erkölcsének mértékét s így társadalmi fejlődés, emelkedés helyett társadalmi hanytalás következik be.” Vagyis a helyett, hogy a felnőttek társadalma helyes irányw ba tudná terelni a maga egészséges életeszméivel, erkölcsi példamutatásával a mai fiatalok jövendő sorsát, inkább úgy van, hogy a fiatalok neveletlen, féket nem ismeirő, fejletlen ösztönélete zsarnoki hatalommá nő a felnőttek társadalma fölé. Kicsúszott a vezetés a felnőttek kezéből s most tehetetlenül sopánkodnak azon, hogy a serdülőkornak gyeplőnélküli lovai hova ragadják a nemzet jövendő sorsának szekerét. A mai társadalom haladó szellemű, úgynevezett ‘‘radikális liberálist:;:;” vezetői, az erkölcsöt így értékelték át a modern életre: “Az erkölcsiség nem valami régen túlhaladott gondolatok, alapelvek, vallási életfelfogások elsajátítása és azoknak való engedelmesség, nem bizonyos kőtáblák (értsd alatta: Tízparancsolat) tiszteletbentartása. Az erkölcsiség sokkal több ennél. Az erkölcsiség a szabad választás lehetősége a jó és rossz között. E- zé,rt, hogy a fiatalság igazán erkölcsös lehessen, fel kell a fiatalokat szabadítani minden vallási és társadalmi előítélettől, szülői és más külső tekintélytől, hogy minden korlátozástól függetlenül, teljesen mint a maguk urai ismerhessék fel az erkölcsi jót és követhessék azt.” — Ennek, a korunkban annyira elterjedt társadalmi erkölcs-szemléletből származó nevelésnek lett a következménye a mai fiatalságnak fékevesztett erkölcsi gátlástalansága, zabolátlansága, félelmet keltő zsarnoki hatalma. A minden korlátozástól való szabadulással feltétlenül együtt jár a “szabad-dálás”. Pál apostol írja: “Az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom. Mert nem a jót cselekszem, amelyet akarok, hanem a gonoszt cselekszem, amelyet nem akarok.” íme, tehát a bűnös természetűnk miatt teljesen a magunk urai nem lehetünk. M a_ gunktól nincs erőnk a jóra, mert öröklött bűnös természetünk miatt a rosszra hajiunk. Szabadság csak ott van, ahol az Ür Lelke uralkodik. Csak az Úr ereje, Krisztus megváltó hatalma által győzhetjük le a bűnt s engedelmeskedhetünk Istennek. Abban van a szabadság, hoqv szabadon választhatunk a kétféle szolgálat között. Vagy Istennek. vagy a Sátánnak szolgálónk. De valakinek szolgálnunk kell. Nem lehetünk teljesen a maü gunk urai. Ha nem Istennek szolgálunk. akkor szolgálunk a bűnnek, a bennünk lévő önzésnek, kapzsiságnak, irigységnek, hatalomvágynak. Ez pedig nem szabadság, hanem szolgaság, általa az emberek nem boldogabbá, hanem boldogtalanabbá válnak. Az em
