Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-12-01 / 11. szám
4. oldal ERŐS VÁR D. RAFFAY SÁNDOR (Amerikai útjának félszázados emlékére) Egy évvel ezelőtt írtunk arról, hogy a hazai egyetemes egyház a bányakerület püspökét bízta meg azzal: látogassa meg az Amerikában létesült magyar egyházakat, tárgyaljon az amerikai illetékes egyházi főhatóságokkal, lehetne-e Amerikában egy külön magyar ev. esperességet szervezni s tanácsos len-ERŐS ®VÄR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK. LAPJA Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja Szerkesztő: Egyed Aladár Kiadó: Juhász Imre ★ * * ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. O. Box 1024. — Cleveland 2, Ohio ^ No. 11. (60.) * * December 1962. * — Issued monthly September t’-> June; by-monthly: July and August — Published by the Hungarian Conference of the L. C. A in cooperation with the National Lutheran Council Subscription: 83.00 a year Second class postage paid at Cleveland. Ohio ne-e őket kivonni az amerikai egyházak gyámsága alól? Januárban lesz 50 étve annak, hogy Raffay Sándor püspök erre a nagy útra elindult. Amint olvasóink is tudják, értről az útról már részletesen beszámoltunk. Most inkább D. Raffay Sándor püspökről és munkásságáról szeretnék írni. Egyénisége és munkássága megérdemelné, hogy egy könyvet írjunk róla. Számomra annál inkább kedves feladat ez. mert életem majdnem minden döntő fordulatában Isten atyai segítő kezét az ő segítsége képviselte. Raffay “püspök-atyám” nem hiába hordta büszkén egész életén át a “nyakas ceglédi magyar” nevet, mert típusa volt, lélekben-testben; az igazi, szép. bölcs, becsületes, nyiltszívü magyar embernek, típusa az un. “magyar úrnak’’, a szó legnemesebb és paraszti értelmében egyaránt. Sokan féltek tőle, pedig ha akarta szilárd is volt, jelleme pedig acél. de a szive színarany volt. Kényes kérdésekben ö volt mindig a bűnösök barátja ezzel a jelszóval: sokat megérteni és megbocsátani. Egyházkerületében azért volt kevés fegyelmi és nagy fegyelem. Akj családjában látta őt, az meghatva távozott onnan. Feleségével, akinek édesapja Besztercebánya és Zólyom vármegye tisztifőorvosa volt, 52 évi boldog házas életet élt. Családi életében talált pihenést és új erőt munkásságához. Családjának, 'egyházának, a főpásztorsága alatt lévő nyájnak, fajtájának és hazájának sorsa akkor is jobban gyötörte, mint mikor tolószékben tűrte és szenvdte a testi nyomorúság kínos fájdalmait. Raffay Sándor 1866-ban született, Pozsonyban végezte a teológiát, majd a jénai és lipcsei 'egyetemeken tanult tovább. A Deák-téri evangélikus templomban avatták lelkésszé. Maga mesélte hogy mikor avatásán a templomban körülnézett, azt mondta magában: itt leszek én lelkész. Először Besztercebányán gimnáziumi tanár, majd tápiószentmártoni lelkész lett. 1896-ban már a pozsonyi akadémián tanított. 1908-ban teljesedett be vágya: a pesti Deák-téri ev, gyülekezet hívta meg lelkészének. Tíz év múlva pedig a bányai egyházkerület püspökévé választották s ezen a helyén 27 éven át működött. Alkotásai közül csak a következőket említjük: Az ő alkotása a mai napig is használt új istentiszteleti rend. az Üj-Testamentum új fordítása. Az 'evangélikus társadalom egybefogásánalc megindítása és irányítása, az egyházkerület szórvány-kérdésének megoldása szervezőképességét is dicsérik. Az Országos Lelkészegyesületnek elnöke, a debreceni és pécsi egyetem tb. doktora, a Petőfi Társaság tagja, felsőházi tag, m. kir. titkos tanácsos volt. Több nemzetközi konferencián képviselte egyházunkat. Járt Finnországban is. ahol még ma is' úgy emlegetik, mint a “szoborrá testesült magyart, aki alól csak a paripa hiányzik’’. Főbb tudományos művei: “A Logos eredete, tartalma és jelentősége.” “Jézus példázatai”, ‘.Az Új Testamentum új fordítása”. “Agenda”. "Vallási mozgalmak Németországban”. Imakönyve sok kiadásban jelent meg. Egyházi beszédei: “Kiáltás a viharban’’ és “Amit az Úr üzen’’ c. könyvekben jelentek meg. Alapította és szerkesztette a Theológiai Szaklapot. Élete végén sokat szenvedett. Lelki erejét az esztendőkön keresztül hordozott kínos betegség sem tudta megtörni. Nagy békességgel tűrte a mankót s még életének utolsó napján is dolgozott. 1947 böjtjén még előadást tartott a Deák-térj gyülekezet előtt. Mikor betegsége ágyhoz kötözte a FÉBÉ diakonissza anyaházba költözött, miután már 1945-ben elveszítette élettársát. D. KaPi Béla püspök, aki élete utolsó szakaszában a lelkipásztora lett és dr. Farkas Mária főnökasszony, aki nemcsak orvosi hűséggel, de anyai szeretettel virrasztóit felette, csodálkozva nézték, hogy hatalmas életerejével alig bírt a halál. 1947 nov. 4-én halt meg. Maga írta le egyszerű temetése sorrendjét és Választotta kj annak énekeit. November 7-én temették el a Deák-téri templomból, a Kerepesi-temetö dísz-sírhelyére. óriási részvéttel. Emléke legyen örökké áldott! Egyed Aladár ÉRTESÍTÉS. — Koromra és egészségi állapotomra való tekintettel a jövő évben már nem vállalhatom a lap .szerkesztését. — Ezúton mondok köszönetét mindazoknak, akik a lap szerkesztésében munkatársaim voltak, vagy a lapot előfizetéseikkel támogatták. Cleveland, 1962. nov. 26. Egyed Aladár
