Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-02-01 / 2. szám
4. oldal ERŐS VÁR KÉRDEZZ....................... ......................FELELÜNK 1. Tévedések Mária körül. (Michigan állam.) Kedves testvérem, — amint írja, — tiszta angol környezetben él, angol “lutheránus” egyháznak a tagja s mivel karácsonykor a templomban egy Máriáról szóló prédikációt hallott, csodálkozva kérdez: . . , ‘‘hát a mi ág. hitv. ev. egyházunkban is imádjuk Máriát?” Felelet: Az amerikai “lutheránusok’’ szintén az Ágostai Hitvallás alapján állanak, mint mi, nincs külön tanításuk Máriáról de nem is imádják Máriát, mint ahogyan mi sem imádjuk, hanem ök is tisztelik és példaképnek állítják híveink elé: mint az alázatosságnak, engedelmességnek, hitnek, Isten igaz imádásának példaképét. A hazai "Harangszó’’ c. egyházi lapunk nem is egyszer behatóan foglalkozott Máriával és kiemelte azt, hogy hittanunk és költészetünk milyen sok szép és gyengéd kifejezéssel beszél Máriáról. Maga Luther Szent Anyának, Jézus kedves Anyjának, Szépségesnek, Bájosnak, Dicséretesnek nevezi munkáiban és igehirdetéseiben. Hitvallási ERŐS @VÄR AMERIKAI MAGYAR EVANGtLIKUSOK LAPJA Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja Szerkesztő: Egyed Aladár Kiadó: Juhász Imre * * * ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) P. O. Box 1094. — Cleveland 2, Ohio * FEBRUARY 1962. * * No. 2. (51.) * — Issued monthly September tJ June; by-monthly: July and August — Published by the Hungarian Conference of the TT. L. C1' A. in cooperation with the National Lutheran Council Subscription: $3.00 a year Second class postage paid at Cleveland, Ohio irataink pedig Isten Anyjának nevezik Máriát. 138. énekünk harmadik verse Jézus születéséről igy énekel: “Születése tiszta szent volt, nem tapadt rá s'emmi szennyfolt. Szűzi tiszta, bfintelen. De én bűnben fogantattam stb.’’ Békéscsabán 1940 körül én még résztvettem olyan istentiszteleten, amelyet Mária tiszteletére tartottak. Mert az evangélikus egyháznak is vannak (illetve már csak voltak) Mária ünnepei: Febr.2., márc. 25., júl. 2. és aug, 15. — De ezeken nem Máriát imádták, hanem Jézust, amint Luther szerint minden egyházi ünnep Jézus ünnepe. A XVI. században magyar reformátoraink megtartották a Mária ünnepeket. Külföldi ev. országokban szintén, sőt vannak ma is olyan külföldi ev. régi templomok, amelyekben Mária szobrát és képét megőrizték. A Mária ünnepeket a racionalizmus lopta ki az ev. egyházi élet gyakorlatából, akkor, amikor megtagadva a krisztocentrizmus teológiáját, kiüresítette és megsz'egényítetto egész ev. egyházi éneklésünket, tanításunkat és liturgiánkat egyaránt. Luther azt mondja, hogy Mária tiszteletének haszna van abban, ha mi erősén hisszük, hogy Isten velünk is tehet és akar nagy dolgokat. A római kát egyház Mária-énekei az egyházi énekköltészetnek és egyházi zenén'ek valóságos remekművei. Tanulhatnánk tőlük az idegenkedés helyett. Igen szomorú lenne és bűnös, ha az evangélikus egyház Isten anyjáról csak katolikus testvéreink fölött ítélkezve tudna szólani. 2. Protestáns evangelizáciő. Cleveland, Ohio. Azt kérdezi testvérünk, hogy lesz-e 1962-ben is evangelizációs összejövetel és hogy miért nem tudjuk azt a református testvérekkel közösen, mint — “protestáns evangelizációt’’ megrendezni? Felelet: Ha Isten akarja és élünk, 1962-ben is egyhetes evangelizációt rendezünk a múlt évi keretek között. Hogy miért nem tartjuk közösen, legalább itt, Olevelandban az evangelizációt, annak legegyszerűbb oka az, hogy e d di g a nagyobb, 'erősebb testvértől nem kaptunk erre meghívást. De okul hozhatnám fel azt is, hogy semmiféle ökumenikus gondolat nem valósítható meg az ökumenét alkotó egyedek teljes egyéniségének kiépítése nélkül. Erre pedig Amerikában sem mi, sem református testvéreink nincsenek még felkészülve. Előbb ezt a munkát keli szorgalmaznunk. Odahaza magam is munkálkodtam ilyen irányú “protestáns evangelizációs” terveken. Ez a tapasztalatoknak és lelki hatásoknak kölcsönös kicserélésével kezdődött és a két egyház evangelizációs munkásai számára rendezett csendes napokkal be is fejeződött. Megállapítottuk közösen, hogy a két evangelizáciő mindegyike külön színt képvisel. A református inkább népiébredés volt, — a miénk pedig inkább papi-ébredés. A református evangeiizáció dinamikusabb, a miénk passzívabb (volt. Ezt azzal magyaráztuk, hogy a református munka talaja, amelyből kinőtt, az egyesületi tovangelizáció volt, az evangélikus munka talaja pedig Baráti Mozgalom egyházi ébredése. A református mozgalom kívülről angolszász behatásokat kapott, a miénk pedig finn oldalról kapott elhatározó indításokat. Igazolja ezt az is, hogy a református evangelizációs sorozatok inkább témati- Icusak voltak s a megtérés metodikája szerint építették fel az előadások témakörét, a miénk pedig rendszerint egy igét vett föl és azt magyarázta minden különösebb lélektani és módszertani meggondolás nélkül. Tudomásom szerint még ez volt a helyzet 1950- ben is. A közös munkának semmi akadálya nincsen. Bárcsak már ott tartanánk, hogy közösen ülnénk le egy ászaihoz a Biblia mellé. — De 1961-b'sn még a közös reformációi ünnepet sem lehetett megtartani.- dr -FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kéziratok, gyülekezeti hírek, stb., úgyszintén minden a lappal kapcsolatos levelezés, előfizetések és adományok erre a címre küldendők: ERŐS Y Á R P. O. Box 1094 Cleveland 2, Ohio
