Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-11-01 / 10. szám
ERŐS VÁR 5. elésének örömhírét s az erről szóló tudósítást. — Ilyen tudósítás több van, azért evangéliumokról szólva, mint a Jézus Krisztus életére vonatkozó szent iratokra kell gondolnunk, mert maga az evangélium csak egy: örömhír az isteni üdvigéret beteljesedéséről, a Jézus Krisztusban megjelent isteni kegyelem teljességéről, amit hittel szívünkbe kell fogadnunk és az isteni példát követve, életünkben megbizonyítanunk. Ez isteni kegyelemről szólnak voltaképpen az összes újszövetségi iratok, de elsősorban az u. n. ’evangéliumok mégpedig mindegyik a maga módja szerint, más-más formában, de teljes összhangban, egymást kiegészítve és megvilágosítva. Kétségkívül legnagyobb a rokonság a három első, a Máté, Márk és Lukács evangéliuma között és éppen ezért a tudósok ezeket közös névvel 'Szinoptikus“, azaz egynézetú evangéliumoknak szokták nevezni s rendszerint együtt is tárgyalják, mert azokban közös, azaz történeti a szempont, közös a tárgyalás menete, közös az anyag ki“Kétségtelen dolog, hogy az evangélium egy hajszálnyival sem táplál kevesebb élet-igényt Szovjet-Oroszországgal szemben, mint az amerikai kapitalizmussal szemben és egy kommunista társadalomban éppen úgy Krisztus országát kell hirdetni, mint ahogy ezt kell tenni a nem-kommunista országokban.” £ “A kommunizmus a hitetlenség hite, a vallástalanság vallása s ezért a keresztyénség lényegével kibékíthetetlen ellentmondásban áll.” £ “A keresztyénség bár mindig elébe dolgozik az időnek és az új alakulatokat készen várja, sohasem támogathat olyan forradalmat, amely lelki és erkölcsi javaknak a lerombolásával jár. Éppen azért, mert a keresztyénség különbözik ettől a világtól, nem keveredhetik e világgal akkor, amikor ez a világ leginkább “világ”, amikor a forradalmak rombolásai pusztítanak benne. De az is bizonyos, hogy a keresztyénválasztása és csoportosítása is. — János evangéliuma azonban egészen másnyomon halad. Abban már nem a történet a fö, hanem az Eszme, az Ige. Itt Jézus Krisztusnak nem annyira történeti, emberi, hanem inkább örök isteni személyisége lép előtérbe, amennyiben azt akarja velünk megértetni, hogy mikép lett őbenne testté az Istennek örök igéje és hogy a testté lett ige, hogyan dicsőítette meg magát ebben a világban, közelebb az emberiségben. Az evangéliumok jelenlegi sorrendje Jeromos egyházi atyától (szül. 340 Kr. .) származik s minden valószínűség ;izerint a keltezés sorrendjét jelöli meg. Akik az evangéliumot hirdették és terjesztették, mint pl. az apostolok regédéi, Fülöp vagy Timoteus, továbbá, akik a Jézus Krisztus életére vonatkozó dolgokat feljegyezték, szóval az evangéliumokat szerezték, azokat evangélistáknak nevezik. Ilyen e’ angélista négy van: Máté, Márk Lukács és János. — dr — ( Folytatjuk ) cég sohasem akadályozhatja meg a világban folyó lassú átalakulást, —■ ha ez az átalakulás jobb igazságot, több emberi méltóságot ígér. A keresztyénség az átalakulásban is legyen keresztyénség, különbözzék a világtól, s csak úgy elegyedjék vele, ha meg tudja szentelni azt. Ennélfogva az a keresztyénség, amely a forradalmak vezetését átveszi, elvilágiasodott keresztyénség, épp úgy, mint ahogy elvilágiasodett keresztyénség az, amely a reformokat, átalakulásokat csökönyösen akadályozza. Az elegyedett keresztyénség kihűl és meghal. Lüktető ereje, teremtő aktivitása csak a világtól különböző és vele szemben álló keresztyénségnek van. Olyan vakmerő, szent büszkeségü keresztyénségre van szükségünk, mely tudja, hogy elmúlik a világ és annak kívánsága, de Jézus Krisztus tegnap és ma és mindöröké ugyanaz.” & „Van egy evangéliumi alapon álló szociális program, amely a Biblia szociális lanitásót vallja és elképzelhetők olyan szociális forradalmárok, akik sommi egyebet nem tesznek, csak Jézust követik. Krisztus követése magában foglalja az emberi szabadságot, az új társadalmi rendet, a munka jogát és a jobb igazságosság társadalmi elvét. Moszkvával szemben nincs más orvosság: egyedül Krisztus keresztje.” & “Csak a ‘szabad egyház, szabad államban’ jelszavú megoldás az egyetlen célravezető, ahol az államnak az egyház felett csak annyi hatalma van, iiogy világi jogrendjét, más egyházakhoz való viszonyát felügyeli, de az egyház belső életébe soha semmiféle körülmények között, sem erőszakkal, sem intézményesen bele nem szól; viszont az egyház sem szól bele az állam vezetésébe, csak Isten igéjének világosságánál megítéli a felelős vezetőit szolgálatát, munkájukat ihleti.” £ “Az egyház ihlet, de nem parancsol, világoskodik, de nem éget, bizonyságot tesz, de nem kényszerít s nem ura, hanem jó lelkiismerete kíván lenni az emberi társadalomnak.” £ “A kommunista törbeejtés, csalás, becsapás egyik fontos célpontja az egyházak vezetőinek, papjainak, egyháztagjainak elkábitása, azok rokonszenvének megnyerése. Ki kell haználni az egyházat a kommunista célok érdekében. Ezért sok kommunista párt-tag olyan megbízatást kap, — hogy igyekezzék ebbe, vagy abba az egyházba belépni s ott tisztséget vállalni, hogy így tudja befolyásolni az egyház tagjait a kommunista propaganda érdekében. A kommunizmusnak minden az egyházi körök részéről kapott támogatás óriási nyereség, mert részben csökkenti a kommunizmussal szemben táplált ellenszenvet, másrészt pedig tekintélyt, tiszteletet kapnak ezáltal. Ha pl. egy lelkésszel aláírattak egy kommunista kérvényt, akkor azzal viszik az egyháztagokhoz, hogy ime, a lelkész is aláírta, tehát ük is nyugodtan aláírhatják a nevüket. Az a baj, hogy sok egyházi vezető ember, lelkészek, világiak alig tudnak valamit a kommunizmusról s arról a veszélyről, amelyet annak propagandája jelent Amerikában. Ezért esnek oly könnyen áldozatául a kommunista törbeejtö propagandának. Ez Amerika e-Kommunista propaganda és Keresztyénség IDÉZETEK KxEH IRDETŐK BESZÉDEIBŐL
