Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)

1960-11-01 / 10. szám

ERŐS VÁR G. gyik legnagyobb tragédiája. A kom­munizmussal szemben a leghatásosabb gyógyszer az egyházak kezében van. Ez pedig: — az emberekben működő Szentlélek. Az evangélium az egyetlen győzelmet biztosító erő a kommunista eszme terjedése ellen. Az egyházaknak az egész szabad világ érdekében fel kell ismerniök a kommunizmus igazi arcát, azt a veszélyt, amelyet jelent a keresztyénségre, az emberi szabadság­ra Ezért az egyház vezetőinek, mint Isten Igéje hirdetőinek kötelessége, hogy megismertessék az egyház tagjai­val Krisztus igazságát, amely szaba­dokká teszi őket.” (J. Edgar Hoover, az FBI igazga­tója: “A kommunista propaganda és a keresztyén szószék” c. cikkéből kivonat.) “Tartsuk meg az evangéliumot és az evangélium: megtart minket, ha tudunk érte élni és ha meg tudunk érte halni.” A PROTESTÁNSOK ÉS KATOLIKUSOK “Ahogy ma áll szemben a bolseviz-A bolsevista államhatalom nyomása alatt küzdő magyarországi református egyház földi életéről írt könyvet Gom­bos Gyula: “Szűk Esztendők” cím alatt. Megjelent a washingtoni Occi­dental Press kiadásában. Ismertetést közöl róla a “Jöjjetek” c. európai pro­testáns újság. — Ebből vesszük át az Egyházügyi Hivatal szerepével foglal­kozó alábbi megállapításokat. Ezek vonatkoznak mindegyik mai magyar­­országi egyház életére. Ezért a követ­kező sorok elolvasása után mindenki maga adhatja meg magának a vá­laszt erre a! kérdésre: van-e egyáltalá­ban egyházszabadság egy bolsevista államban ? . . . “Külön figyelmet szentel Gombos az egyházba beültetett hatalom szer­vének: az Egyházügyi Hivatalnak, — írja a “Jöjjetek” ismertetése, majd a következőképpen folytatja. — Szerepe (Gombos értékelésében) három részre osztható. Az első a lélektani. Ez a leg­messzebbre ható. Az egyházügyi Hiva­tal vezetője, helyzeténél fogva, fölötte áll a püspöknek. Így gyakorlatilag az egyház feje. Semmi jelentősebb egy­mus a keresztyénséggel, — ilyen töké­letes és halálosan fenyegető ellentétet a keresztyénség az izlám óta nem lá­tott, — többé nem kérdés az, hogy miben különbözünk, mert a közös élet és közös hálál, a lét és sors óriási kér­dése minden egyebet félretesz. Igazán mellékes kérdés, hogy a kommunizmus áldozatai milyen felekezetihez tartoz­nak. Az bizonyos, hogy a keresztyénsé­­get halálosan fenyegeti egy vele ellen­tétes hit és hatalmi rendszer, amely­nek a győzelme minden keresztyén gondolatra, keresztyén intézményre, egyházra és hitvallóra nézve teljes megsemmisülést jelent. “A fejsze im­már a fák gyökerére vettetett.” A ke­resztyénség két fő sudára (katholikus és protestáns) közül egyik sem ment­heti meg magát külön s veszté­ért egyiksem okolhatja a másikat. — Együtt kell megállniok, mert éppen e­­zekben az időkben derül ki az a régi, elfelejtett igazság, hogy egyik ereje a másiknak is és csak együtt, egymást tartva, táplálva, emelve és szeretve élhetnek.” (L. R.) házi esemény nem képzelhető el nél­küle, vagy alsóbb fokon a megfelelő megyei, vagy járási egyházügyi elő­adók nélkül, az egyházi élet egészére kiterjed az ellenőrzése. Csak a jelen­legi fonák helyzetben, egy kommunis­ta totalitárius államban képzelhető el az, hogy ez az ember, legyen Horváth János vagy Olt Károly, akire az egy­ház bízatott, meggyőződéses ateista, valóban nem más, mint a politikai ha­talom helytartója, a meghódoltatott egyházban. A második szerep gazdasági: az egy­házügyi hivatal adagolja az államse­gélyt, évröl-évre hozzá kell benyújtani az egyház költségvetését. Az egyház­nak nap, mint nap együtt kell élnie azzal a rettenetes ténnyel, hogy a bol­sevista állam kitartottja. Az Egyházügyi Hivatal harmadik szerepe félreérthetetlenül politikai: ő gyakorolja a politikai hatálom vétó­jogát az egyház törvényhozásában, és minden ténykedésében, a legfelsőbb fó­rumoktól a legalacsonyabbakig. Mindez csak az egyház politikai ki­zsákmányolásának külső vázát adja meg, a belső, a félelmetes, az igehirde­tések ellenőrzésétől az “új” theológia romboló hatásáig az ideológia hatalom­­átvételét jelenti, az egyház belső lénye­gének megtagadását, hitének és életé­nek megüresítését. Egyházunknak, mint küzdő egyház­nak külső, látható élete mögött ott rejtőzik azonban az egyháznak mint győzedelmes egyháznak láthatatlan é­­lete, a hitben és engedelmességben já­rók, nyomorgatottak és mégis föl­emelkedők belső gazdagsága, biztos reménysége Jézus Krisztus Uraságá­ban, aki minden totális hatalom és ideológia fölött, tegnap és ma és mind­örökké ugyanaz.” HÍREK A NAGYVILÁGBÓL • KOSSUTH TEMPLOMÁRÓL Írnak a napilapok azzal kapcsolatban, hogy a clevelandi Old Stone presbiterianus templom mellé (műemlék), új pap­lakot építenek. Ebben a templomban volt Kossuth Lajos', amikor hazája sza­badságának biztosítása érdekében jár­ta a világot s Amerikában is több he­lyen tartott beszédet. c ÄLLASFOGLALAS. Egyetemes Egy­házunk (ULCA) Atlantic City-ben tar­tott közgyűlésén élénk helyeslés mel­lett, egy milwaukee-i lelkész kijelen­tette, hogy Hruscsov, mint “Budapest hóhéra” mutatkozott be a világnak s ezért a szabad világnak összefogva kell megakadályoznia a kommunizmus szörnyetegének minden további terjesz­kedését. • AGYRÉM. — Korunkra jellemző, hogy egy orosz tudós elméletével, — amely szerint Szodomát és Gomorát a történelem előtti idők légűrlakói atom­bombával pusztították el, — még az orosz tudományos akadémia is komo­lyan foglalkozott. • A “MENEKÜLT ÉV” munkájáról számol be az UN főtitkára. Ebből a be­számolóból tudjuk, hogy a menekültek részére 83 millió dollár jött össze. Ter­mészetesen ebből a gyűjtésből hiányoz­nak a kommunista államok, melyek a menekültek haza-deportálását kíván­ják, — hogy kitölthessék rajtuk bosz­­szújukat. A mai magyarországi egyházszabadság

Next

/
Oldalképek
Tartalom