Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-10-01 / 9. szám
2. ERŐS VÁR LUTHER és a Luthert a Biblia vezette a reformátor! élet útjára. Mikor tetve volt a lelke tépelődésekkel, hogyan is üdvözölhet az ember, akkor akadt kezébe a ! ;7.r. if Biblia. Az üdvözülés lehetőségeiről már akkor is sokat vitatkoztak a tudósok. Sokat beszélt az egyház is. A sok vitából könyvtárak halmozódtak össze, a sok beszéd csak a bizonytalanságot fokozta. A hívők törték magukat, kínozták testüket, géplies imádságok moínmolásával, rothadásra termett eledelek válogatásával igyekeztek kiérdemelni az Isten üdvözítő kegyelmét. De mert maguk is érezték, hogy ilyen gyermekes erőlködések az igazsággal ítélkező szent Istent nem befolyásolhatják, azért közbenjárókat kerestek s a papoktól, a szentektől és Máriától várták és remélték üdvösségüket. Csak egyedül Jézusról feledkeztek el, aki pedig a sok bűnei mliatt bánkódó léleknek mondotta: a te hited megtart téged. — Luthernak is ez a bibliai mondás adlta vissza a maga felett kétségeskedő lelke nyugalmát. És amikor ez az igei megcsendült a lelkében, felhagyott az önkínzásokkal, nem fordult többé közbenjárókhoz, hanem fel-Egyre többféle magyar biblia-fordítás kerül a kezünkbe, de bármelyiket is olvassuk, áttör rajta Kárai! Gáspár zeng. zetes magyar nyelve. Károli Gáspár gönci lelkész volt és kassavölgyi esperes. Bibliafordító munkáját 1586-ban kezdte el s már 1590- ben, téhát370 évvel ezélőtt, Vizsonybau megjelent három kötetben a teljes magyar nyelvű biblia. Bizonyára voltak munkatársai, de ez a munka így is emberfölötti volit, mintha csak érezte volna, hogy sürgős a dolog, mert a megjelenést követtő évben az Úr magához szólítja öt. Nagy szüksége volt már Isten országa ügyének arra, hogy a teljes biblia magyar nyelven a nép kezébe kerülhessen, hiszen nagyon megnehezült az idők járása abban az időben a magyar felett. A török és német már bent ült az országban, az egész magyar haza az el-BIBLIA írta lelke táblájára az Istennek ama igazságát: az igaz ember hitből él. Luthert a Biblia vezette el az üdvözülés útjára. Lutherban a Biblia keltette fel a jézusi hitet. Luthert a Biblia tette reformátorrá. De elsőbb is a maga sajat hitét reformálta. A téves úton járó ámító hitet a Biblia változtatta benne evangéliumi hitté. Luthernak a Biblia adott erőt és bátorságot, hogy Wormsban szembe merjen állni az akkori világ összes földi hatalmasságaival. Luthernak a Biblia oltotta a szívébe a bölcsességet és biztosságot, mikor kijelentette, hogy tanításaiban lélkiismtere-tét az Isten igéje köti, azért nem engedhet semmiben, hacsak az evangélium tiszta tanításával meg nem cáfolják. Mikor a világ elfordult tőle és őt kiátkozta, Luther a Bibliába temetkezett el és a Bibliával együtt támadt fel új, di_ adalmas, reformátort életre. És Luther Bibliájával élni fog örökké, míg ezen a földön egyetlen lélek lesz, aki azt vallja Pál apostollal: “Nem szégyenleim a Krisztus evangéliumát, mert az Isten ereje az minden hívőnek üdvösségére.” (Részlet Raffay Sándor püspök egyik tanulmányából.) fenség országútja lett. Mivel lehetett volna méltóbban vigasztalni Isten népét, ha nem az Isten igéjével? A Károli-fordítás nemcsak anyanyelven adja népünk kezébe a bibliát, hanem hűségével annyira közel viszi az olvasót a biblia leikéhez, mintha a bib. Hát eredetiben olvasná. Evvel a biblia, fordítással teremtette meg Károli a magyar biblikus nyelvet s lehet mon dani, hogy ezáltal az egyházi nyelvet is. Ezért marad minden új biblia-fordítás számára mértékadó a Károli nyelve. Irodalmi jelentősége az, hogy magyar nyelven, századokon át, a bibliát olvasták legtöbben, a Károli Gáspár nyelvén. Történelmi jelentősége is van. Ez a biblia ott volt a németek által megszállt nyugaton csakúgy, mlint a törökök álltai megszállt középső részeken, valamint Erdély hegyei között is. Mindennél erősebb összekötő kapocs lett a magyar nyelvet beszéjők között. A Károli-bibliához megközelítőleg hasonló számban nem volt magyar könyv forgalomban, tehát e gyász időkben az irodalom nem is vitatható nemzet-öszszetartó ereje legnagyobb mértékben a Káii'olli-biblia által érvényesült. Káröli emléke elsősorban azoké, aklik magyar nyelven olvassák az Írást, de azután az egész magyarságé is. — Pl — Október 6. ( NOVEMBER 4. ) “Lehullott a rezgő nyárfa . Nem. Nem ezüstszínű most a levele Feketén hull a fákról a levél S a föld, amelyre hull, Kemény, mint koporsó fedele. Hallottátok, így szól a rendelet; Gyászolni ne merjen ma senki sem, Senki ne merjen ülni ünnepet, Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt; Csak volt...! Halottnak — hallgatás; DE a hamu alatt, Valahol mélyen — — izzik a parázs! Reményik Sándor Luther önmagáról Amilyen bátor volt Luther hitvallása az emberek -előtt, olyan alázatos volt Isten előtt. Magáról ezt írja: ‘‘Kívánom, hogy az emberek az én nevemről hallgassanak és ne nevezzék maugukat lutheránusoknak, hanem keresztyéneknek. Kicsoda az a Luther? Hiszen ez a tanítás nem az enyém! Engem senkiért sem feszítettek meg! — Hogy jövök én, nyomorult kukacfészek áhhoz, hogy Krisztus gyermekeit az én szerencsétlen nevemről nevezzék él?! Én nem akarok senkinek sem a mestere lenni, én Krisztus tanát 'vallom, aki egyetlen közös Mesterünk nekünk.” “Haljon meg Mánton és éljen Krisztus.” “Nem dől össze a világ, ha Márton barát meghal,” Károli Gáspár magyar biblia-forditása
