Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)

1960-10-01 / 9. szám

2. ERŐS VÁR LUTHER és a Luthert a Biblia vezette a reformá­tor! élet útjára. Mikor tetve volt a lel­ke tépelődésekkel, hogyan is üdvözöl­het az ember, akkor akadt kezébe a ! ;7.r. if Biblia. Az üdvözülés lehetőségeiről már akkor is sokat vitatkoztak a tudósok. Sokat beszélt az egyház is. A sok vitá­ból könyvtárak halmozódtak össze, a sok beszéd csak a bizonytalanságot fo­kozta. A hívők törték magukat, kínoz­ták testüket, géplies imádságok moínmo­­lásával, rothadásra termett eledelek válogatásával igyekeztek kiérdemelni az Isten üdvözítő kegyelmét. De mert maguk is érezték, hogy ilyen gyermekes erőlködések az igazsággal ítélkező szent Istent nem befolyásolhatják, azért köz­benjárókat kerestek s a papoktól, a szentektől és Máriától várták és re­mélték üdvösségüket. Csak egyedül Jézusról feledkeztek el, aki pedig a sok bűnei mliatt bánkódó lé­leknek mondotta: a te hited meg­tart téged. — Luthernak is ez a bibli­ai mondás adlta vissza a maga felett kétségeskedő lelke nyugalmát. És ami­kor ez az igei megcsendült a lelkében, felhagyott az önkínzásokkal, nem for­dult többé közbenjárókhoz, hanem fel-Egyre többféle magyar biblia-fordítás kerül a kezünkbe, de bármelyiket is ol­vassuk, áttör rajta Kárai! Gáspár zeng. zetes magyar nyelve. Károli Gáspár gönci lelkész volt és kassavölgyi esperes. Bibliafordító mun­káját 1586-ban kezdte el s már 1590- ben, téhát370 évvel ezélőtt, Vizsonybau megjelent három kötetben a teljes ma­gyar nyelvű biblia. Bizonyára voltak munkatársai, de ez a munka így is em­berfölötti volit, mintha csak érezte vol­na, hogy sürgős a dolog, mert a megje­lenést követtő évben az Úr magához szólítja öt. Nagy szüksége volt már Isten orszá­ga ügyének arra, hogy a teljes biblia magyar nyelven a nép kezébe kerülhes­sen, hiszen nagyon megnehezült az idők járása abban az időben a magyar felett. A török és német már bent ült az or­szágban, az egész magyar haza az el-BIBLIA írta lelke táblájára az Istennek ama igazságát: az igaz ember hitből él. Luthert a Biblia vezette el az üdvö­zülés útjára. Lutherban a Biblia keltet­te fel a jézusi hitet. Luthert a Biblia tette reformátorrá. De elsőbb is a maga sajat hitét reformálta. A téves úton járó ámító hitet a Biblia változtatta benne evangéliumi hitté. Luthernak a Biblia adott erőt és bátorságot, hogy Wormsban szembe merjen állni az ak­kori világ összes földi hatalmasságaival. Luthernak a Biblia oltotta a szívébe a bölcsességet és biztosságot, mikor kije­lentette, hogy tanításaiban lélkiismte­­re-tét az Isten igéje köti, azért nem en­gedhet semmiben, hacsak az evangéli­um tiszta tanításával meg nem cáfolják. Mikor a világ elfordult tőle és őt kiát­kozta, Luther a Bibliába temetkezett el és a Bibliával együtt támadt fel új, di_ adalmas, reformátort életre. És Luther Bibliájával élni fog örökké, míg ezen a földön egyetlen lélek lesz, aki azt vall­ja Pál apostollal: “Nem szégyenleim a Krisztus evangéliumát, mert az Isten ereje az minden hívőnek üdvösségére.” (Részlet Raffay Sándor püspök egyik tanulmányából.) fenség országútja lett. Mivel lehetett volna méltóbban vigasztalni Isten né­pét, ha nem az Isten igéjével? A Károli-fordítás nemcsak anyanyel­­ven adja népünk kezébe a bibliát, ha­nem hűségével annyira közel viszi az olvasót a biblia leikéhez, mintha a bib. Hát eredetiben olvasná. Evvel a biblia, fordítással teremtette meg Károli a magyar biblikus nyelvet s lehet mon dani, hogy ezáltal az egyházi nyelvet is. Ezért marad minden új biblia-fordítás számára mértékadó a Károli nyelve. Irodalmi jelentősége az, hogy magyar nyelven, századokon át, a bibliát olvas­ták legtöbben, a Károli Gáspár nyelvén. Történelmi jelentősége is van. Ez a biblia ott volt a németek által meg­szállt nyugaton csakúgy, mlint a törö­kök álltai megszállt középső részeken, valamint Erdély hegyei között is. Min­dennél erősebb összekötő kapocs lett a magyar nyelvet beszéjők között. A Károli-bibliához megközelítőleg ha­sonló számban nem volt magyar könyv forgalomban, tehát e gyász időkben az irodalom nem is vitatható nemzet-ösz­­szetartó ereje legnagyobb mértékben a Káii'olli-biblia által érvényesült. Káröli emléke elsősorban azoké, aklik magyar nyelven olvassák az Írást, de azután az egész magyarságé is. — Pl — Október 6. ( NOVEMBER 4. ) “Lehullott a rezgő nyárfa . Nem. Nem ezüstszínű most a levele Feketén hull a fákról a levél S a föld, amelyre hull, Kemény, mint koporsó fedele. Hallottátok, így szól a rendelet; Gyászolni ne merjen ma senki sem, Senki ne merjen ülni ünnepet, Mert a nép, melynek e nap ünnepe volt; Csak volt...! Halottnak — hallgatás; DE a hamu alatt, Valahol mélyen — — izzik a parázs! Reményik Sándor Luther önmagáról Amilyen bátor volt Luther hitvallása az emberek -előtt, olyan alázatos volt Isten előtt. Magáról ezt írja: ‘‘Kívánom, hogy az emberek az én nevemről hallgassanak és ne nevezzék maugukat lutheránusoknak, hanem ke­resztyéneknek. Kicsoda az a Luther? Hiszen ez a tanítás nem az enyém! En­gem senkiért sem feszítettek meg! — Hogy jövök én, nyomorult kukacfészek áhhoz, hogy Krisztus gyermekeit az én szerencsétlen nevemről nevezzék él?! Én nem akarok senkinek sem a mes­tere lenni, én Krisztus tanát 'vallom, aki egyetlen közös Mesterünk nekünk.” “Haljon meg Mánton és éljen Krisz­tus.” “Nem dől össze a világ, ha Márton barát meghal,” Károli Gáspár magyar biblia-forditása

Next

/
Oldalképek
Tartalom