Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)

1960-10-01 / 9. szám

ERŐS VÁR 3. A REFORMÁCIÓ EGYHÁZA Az egyház a Krisztus arcának hordo­zója, Annál erősebb és annál igazabb az egyház, minél inkább kjiiragyognak be­lőle a Krisztus arcvonásai. Voltak idők, mikor a krisztusi arcvonások elhomá­lyosodtak. Az ember a maga szerveze­teivel, gondolkodásával, gyarlóságaival színtelenné fákét ott a az egyénben Krisz­tus arcvonásaiét. Minit amikor a régi kéziratos pargameötről eltüntették a régi írást és újat írtak helyette reá. S amikor itt-ötit néhány irégi szó mégis előfordult, akkor lett nyilvánvalóvá, hogy a régi írás (Valami rendkívülié ér­tékes történelmi lelet. Hosszas eljárás­sal kell eltüntetni a felületen való újabb írást, hogy újra előtűnjön a régi írás. Ezt teltbe a reformáció is. Az őske. resztyénség idején az egyház arcán tün­dökölitek a Krisztus vonásai. De azután jöttek korok, emberek, gyarlóságok, tév­­tanítások s ezek mind rátelepedtek és olvashatatlanná tették a krisztusi arc­vonásokat. A reformáció pedig az egy­ház arcáról letisztította mindazt, ami idők folyamán rárakódott, hogy előtűn­jön Krisztus arcának fensége. Nem is akart, a reformáció több len­ni ennél. Tisztító pünkösdi szél, amely dohos áporodott levegő helyett éltető levegő tiszta üdeségét hozta el és a lel­kek újra érezhették, hogy fellélegez­hettek. Tisztító tűz akart lenni a refor­máció, amelynek nagy olvasztókemen­céjében kiégett a salak, hogy üde-tisz­tán csorduljon elő a színarany. Az evan­gélium megvolt a reformáció előtt liis az egyházban, de el volt benne temetve. Azt újra elő kelíeltit hozni, fel kellett fedezni, életre kellett támasztani. A- mimthogy a márványtömbben is benne van egy szobor 'alakja, de mégis művész kell hozzá, akji, kiálmodja belőle a művé. szí szobrát, úgy áldott isteni adomá­nyokkal megszentelt ihletett lélek, a nagy reformátor Luther új életre hozta elő Krisztus vonása}! az egyház arcu­latán. Ebből következik, hogy a reformáció nem is akart, kevesebb lenni annál, ami: vagyis reformáció, — visszaállítani az evangélium t e 1 j e s érvényét, fel­­ragyogtatni Krisztus egész arcát, kiirtani és megtisztítani az egyházat minden emberi gyarlóságtól. Ez a re­formáció munkája. A dolog természetéből következik, hogy az ilyen munka nem lehet csupán a történelemé: ez örök feladat és örök misszió. Az egyházban addig, amíg an­nak földi arculata is van, örök refor­mációnak kell lennie. Az egyház embe ri oldala hozza magával, hogy az egyház reformációra szorul. Az egyház isteni volta pedig azt, hogy a reformáció nem emberek munkája, hanem Istené. Az egyház tehát nem piac, ahol a ku­­fár lelkek tanyázhatnak, — nem szín­ház, ahol bizonyságtétel nélküli embe­rek szónokolhatnak, — nem szalon, a­­bol az egyház bőrére emberek egyház-Adjunk hálát, hogy nekünk elő, sze­mélyes s ezért 'beszédes Istenünk van. Csak a bálványok némák. Isten nem hallgathat, mert az ő istenségéhez hoz zátartozik, hogy magáit kinyilatkozta» sa. De hol van az a hely, ahol Isten sza. vát halljuk? Hol szól Isten? A reformáció felelete ez; A BIBLIA BAN. Együgyű feleletnek látszik. Mi a:? a biblia, hogy az első és utolsó lap­jai közé be liehet szorítan|ii a beszélő Istent? is miért a bibliában hallhatom a szavát? Vgy Isten a betűkbe zsugorí­totta magát? Nem a betűk teszik a bibliát bibliává, Isten beszédévé, nem is örökérvényű aranymondásai, — hanem az a Jézus Krisztus, akiről az egész szentírás ta­núságot tesz. “Vedd ki a Krisztust a szentírásból, — mondja Luther, — mit találsz még benne?’’. “A Szentlélek nem ismer mást, nem lis akar mást ismerni, csak a Jézus Krisztust-” (Luither.) De miért Jézus Krisztus? Erre nincs minden embert egyetemesen meggyőző értünk. Itt olyan falba ütközünk, me­lyen túl nem láthat szemünk. Ez a fal; Isten szuverén akarata. Isten azért, szól a Jézus1 Krisztusban, mert így akarta s nem máskép. Hogy Jézus Krisztus valóban az Isten örök igéje, vagyis, hogy Jézus Krisztus valóban maga a BESZÉLŐ ISTEN, erről maga az Isten tehet tanúságot az emberi szívhez. Így érünk el a következő igazsághoz: Jézus Krisztusban az Isten üdvözítő ke­gyelme szólalt meg. Isten az EVANGÉ­LIUMOT üzente meg a világnap a Krisztusban. Az evangélium Krisztus­politizálihatnak, — nem dísztói’, amelyet felvomiláeofcria és mutaitós ünnepélyek retadezésére felhasználhatnak. Az egy­ház SZENTÉLY, amelyben e világnak közeipette Istent magát s egyedül csak őt imádják és tisztelik. Az egyháznak éppen ezért hirdetnie kell a reábízott üzenetét: a testté lett Igét. Ez olyan igazság, amely semmi mással nem pó­tolható, fel nem cserélhető, el nem al­kudható. Ezért követeli a reformáció a legtöb­bet: az ige megtisztított egyházát s benne is, kívüle is az örök reformációt: örök tisztulást, a Krisztus arcvonásai­nak egyre dicsőségesebb ragyogását. történetében dönitö fontosságú az ő keresztje; engesztelő kereszthalála. Nos és hol hallunk erről a megfeszí­tett Jézus Krisztusról ? AZ ANYA­­SZENTEGYHÁZBAN, ITT SZÓL TE­HÁT AZ ISTEN. Szói akkor, ha az egyház híven őrzi az igéit és teszi a 'tisztét. Az egyház nem önön erejéből biztosítja az Isten beszé­dét. Éppen megfordítva; Isten igéje te­szi az egyházat azzá a felséges hellyé, ahol megjelenik és megszólal Isten. Az egyház csak BIBIJÁS EGYHÁZ lehet. A szemtírás az a könyv, mélyet léten, a Szentlélek az ő egyházának adott. Be­lőle kell az egyháznak tanulnia.; miben áll, mit tegyen, mit szenvedjen el. hol maradjon. Ahol e könyvnek vége, ott \ égé az egyháznak. — írja Luther. Az egyház az a hely, ahol Istentől feleletet kapsz kérdéseidre. A levegőben is van viz, de ha szomjas vagy, mégis a kútra mégy innli. Isten mindenütt jelen van, de csak a Jézus Krisztus egyházában adja oda magát neked. (-zó-) MAGYAR PROTESTÁNS NAP CLEVELANPBAN OKTÓBER 30-ÁN! Az öt clevelandi magyar evangélikus és református egyház népe közös REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYT rendez az Első Magyar Református Egyház templomában (East Blvd. és Buckeye sarkán) október 30-án, vasár­nap du. 4 órai kezdettel. — Szeretettel hívjuk Cleveland és környéke protes, táns magyarságát. Hol szól Isten?

Next

/
Oldalképek
Tartalom