Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-07-01 / 7. szám
ERŐS VÁR 13. L.W.A. *** cselekvő szeretet A protstáns egyházak történetében példa nélkül áffl az egész világra kitér jedő szervezett munka, amelyet a Lutheránus Világszövetség végez. A National Lutheran Council — a LVSz. amerikai tagozata — a másod|ik világháború óta évenként rendez gyűjtést ennek a munkának (mely gyülekezeteink előtt Lutheran World Action, Lutheránus VI- lágaitció néven ismert) anyagi alátámasztására. A földgömb 83 országában (még a vasfüggöny mögött is, bár erősen korlátozva) működik a cselekvő szeretet e karja, amely élelmiszett, ruhaneműt, gyógyszereket és kórházi ellátást, sőt kulturális és gazdasági felkarolást is nyújt evangélikus testréiTegyházainknak. Az amerikai gyűjtés összegét ezóvre közel 4 millió dollárban állapította meg az NLC költségvetése, melyből több, mint egy milliót használnak fel a rendes és rendkívüli menekül(program kérdiében, vagy az egyes egyházakat felkaroló segélyekre. Mi, magyarok különösen tudatában kell, Hiogy legyünk annak, hogy pl. az 1956-os és korábbi menekült.eink ideliozatala és letelepítése az Evangélikus Bevándorlási Szolgálat közreműködésével történt s ennek anyagi állapjait szintén a Lutheránus Vlilágakció adta meg. A most kifejlődő és önállósuló ázsiai és afrikai u. n. “ifjú egyházak” támogatása, valamint a latinameírfiikai egyházi munka kiterjsztése is ide tartozik. Magyar vonatkozásban itt ismét bálával gondolunk arra, hogy a LVSz segítségével jelenleg négy magyar evangélikus lelkész működik Délamelriika területén. Ezenkívül külön alapból segélyezik világszerte a nagy természeti katasztrófák, vagy háborús és politikai konfliktusok áldozatait valláskülönbség nélkül: kezdve az arab és tibeti menekültektől egészen az agadiiri és' csilei földrengés által sújtottakig. Kedves Testvérünk, — ki e sorokat olvasod: nem elég csak hangoztatni!, hogy hívő evangélikus vagy. Jakab apostol szerint a hited halott, ha nem nyilvánul meg a szeretet élő cselekedeteiben. Magyar gyülekezetek tagjai, — ne rest üljetek meg a (LWA), Lutheránus Világakcióra való adakozásban. Gyülekezeteken kívül élők adományait lapunk szívesen továbbítja és nyugtázza. NLC NEWS — J I ADOMÁNYOK AZ ERŐS VÁR-RA: Az elmúlt hetekben köszönettel vettük az alábbi lapfenntarttó adományokat: Dr, Hisniyai-Heinzelmann Imre (Pittsburgh) 3.00, Juhász Imre (Cleveland) 2.00, Zsámár Mária (Los Angeles) 1.00, Pongor Lajosné (Torontó) 2.00, Lucskó András (Cleveland) 5.00, özv. Varga Istvánná (Toledó) 2.00, özv. Juhász Jánosné (Cleveland) 5.00, Hollós Lydia (Detroit) 7.00, Kozma James (Dearborn) 2.00, özv. Papjirfi Fiereincné (Cleveland) 3.00, — Felülfizetések a Luther táborban: Zatkó Anna 1.00, Temesi László 1.00, Lucskó András 4.00, Ocverák G.né 10.00. — Az adományok nyugtázását folytatjuk. OTTHON! Még fiatal gyerekemberek voltak. A második világháború úgy sodorta ki idegenbe őket, mint őszi vihar a faleveleket. Akkor is gyermekek voltak még. amikor a francia idegenlégióba kerültek. Azt hitték- hogyha leszolqálják az aláírt éveket, akkorra már minden megváltozik a vén, véresre tépett Európában s ők hazai mehetnek kis falujukba, a régi házba, az utánuk síró szüleikhez. Végigcsatázták Indokína őserdeit, 'akkor is még gvermekemberek voltak, de a pokoli csatákban, amelynek nem lesz regőse, ott vénültek emberré. Már mindannyian sok csaták oroszlánai viltak. A vérük ott hullt ki az áthatolhatatlan indák között, hogy fiatal. drága magyar vértől még bujább leqyen az őserdő. E csaták al.o tt sokszor szökött magasba diadalmasan a, francia trikolór, de senki sem kiáltotta bele a világba, hogy ezért az ott levő magyarok is fizettek hősiességükkel és kihulló vérükkel. Már mindenki tudta a világon, hoqy a küzdelem eldőlt, csak a magukat percenként feláldozó hősök nem tudtak róla. Odaszorultak be Diemphu erődjébe. Egy óri-ATHANASIUS. Amikor Celsus, az Úrnak és egyházának elkeseredett ellensége, azt rójja fel az egész keresztyénségnek, hogy igehirdetői a legműveletlenebb emberek; mint halászok, takácsok, bőrcserzők, — ezzel szemben Athanasius egyházi atya azt mondja: “Melyik közönséges embernek sikerült volna az, hogy nemdsak az egész pogány bálványimádás ellen Szállhatott síkra, majd a démonok sötét haitalma, ia varázslók és a görög bölcselet ellen léphetett fel bátran s végül győzött, — ha nem lett volna Istennek Lelke éltetője és támasza!” Dr. Carl E. LUND-QUIST, — a Lutheránus Világszövetség főtitkára állásáról egészségi okokból lemondott. A főtitkári teendőkkel ideiglenesen Kurt Schmidt-Clausen német lelkészt bízták meg. ási ár vette körül őket. Kitörni lehetetlen volt, a környező hegvekről gránát-eső hullott rájuk. Már hetek óta nem váltották le őket. A- ki meohalt, azt kidobták temetetlenül a földárkon túl A magvar beszéd is eavre ritkább lesz a francia eovenruhában. Pali és Pista a két 24 éves öreg vitéz még egymás mellett állanak. Bemelegedett fegyvereiket cserélik ki. de úgy állanak örhelvükön. mintha odanőttek volna. Tudiák, hogy nekik a fogság halál, a küzdelem az élet. Onnan valók az abauji hegvek alfából. — Mindketten iómódú falusi fiúk voltak. Az egyik hatodikos gimnazista volt a híres kollégiumban, a másik is járt oda. de ai negyedik után otthon maradt, mert az apia nem akarói- hogy tintanyaló legyen ai fiából. Együtt voltak, amikor elhajtották őket, együtt kerültek Németországba. együtt olvasták az otthoni borzalmas híreket és együtt léptek be a francia idegenlégióba. Azóta már sok csatában vettek részt, mindenkit meqtaníítottak arra, hoqy kemény fiúk a magyarok. Tudták, hoqyhia megadják magukat,, ajkkor a halál békéje vár reájuk. Egyszer H A R A N G S Z A
