Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)

1960-07-01 / 7. szám

12 ERŐS VÁR A KERESZT TÖVÉBEN “ .. . aki abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha többé meg nem szomjúliozik, mert az örök élet forrása lesz benne”. (János 4;14) Háborút járt embe)nek tudják a fleg­­jobbban, hogy a szomjúság milyen gyöt­rő állapota az emberi testnek. Dei gyöt­rő a téliek szomjúsága is, amjkor az Űr az ö beszédének hallgatása után való szomjúságot és éhséget támaszt. (Ámos S: 11). Jó példa erre az a Lengyelország­ból érkezett hír, hogy onnan Moszkva, Kiev, Leningrad, stb. városokba a — Biblia-csempészés minden tilalom és ellenőrzés dacára, —- naponként íolyik és égy bibliáért szívesen fizetnek 500- 800 rubelt is, mert tudják, hogy örök­élet beszéde van benne. Minden emberben van életszomj és éltetö-azomjúság. örök emberi vágy: szépen élni és másokat is éltetni. Van­nak, akik a gátlástalan életben ketresik a kielégülésüket, mint a samáriai asz­­szony. Ezek a lelkiismeretet és erkölcsi törvényeket is tilalomfának tekintik s nem gondolnak arra, hogy ezekre a 'ti­lalomfákra szükség van s azokat Isten állította eléjük. Az életszomjúság kielégítését csak Jézus Krisztusban ta­láljuk s ez csakis úgy lehet az e­­nyém, Iha az élő Jézus Krisztussal négyszemközt, személyesen találkozom. AZ IGÉBEN ÉS SZENTSÉGEKBEN JÉZUS KRISZTUS JELEN VAN ÉS SZÓL HOZZÁD. Próbáld meg úgy hall­gatni, hogy mit mond neked? S ha hallod: alázd meg magadat, mikor bűneidet a fejedre olvassa. Engedd: hogy beszéljen bűneidről, de beszéljen a kegyelemről is. A Bibljia utolsó lapján a Lélek meg­ismétli a figyelmeztetésit: “Aki szomjúhozik, jöjjön . . . fogadja el ingyen az életnek vizét,” (Jel 22:17). * — t — DR, STIEGLER ERNŐ KITÜNTETÉSE Stiegieir Ernő nemcsak a bethléhemi vend ev. egyháznak volt 42 évig hűsé­ges lelkipásztora, hanem szívvel lélek­kel vett részt mindig az Amerikái Ma­gyar Evangélikus Konferencia munká­jában is. A Konfejrencia munkássága i­­rántl hálából és elismerésül tb. főespe­ressé választotta. Az amer|iikai magyarságot nemcsak társadalmi úton, hanem mint a betble­­hemi magyar lap főszerkésatöje, és a magyar élet egyik lelkes szervezője isi, hűséggel szolgálta. A városi közügyekből amerikai vona­lon is részt kért s a háború alatt m£nt a Community Chest egyik igazgatója és a Vöröskereszt igazgatósági tagja vég­zett jó munkát. Iirodallmi ambíciók is fűtötték és nem­rég megjelent angdl nyelvű regénye u. tán a Bethlehem Kijwanis Club tiszter letbéli tagjának választotta meg. Egyházi szolgálatának 45 éves évfor­dulóján; Egyetemes Egyházunk elnöke: dr. Franklin Clark Fry elismerő ok­levéllel tüntette ki munkásságát, amit a Lutheran Ministerium of Pennsylva­nia elnöke nyújtott át neki. Lapunk ebből az alkalomból szeretet­tel köszönti dr S tie gier Ernőt, aki 1912-ben, mint segédlelkész jött ki az Egyesült Államokba s azóta lelkészi, magyar lólekmentö ós amerikai közéleti szolgálatával mjiindenki tisztelő szerete­­tét kiérdemelte. Az Ür áldása legyen munkásságán, családján, életén és adjon erőt neki, hogy nyugdíjas éveiben is, az eddigi e­­nergiával szolgálhassa tovább egyházát. Dr Stiegler Ernő A kereszt fogantatása A szentlélek nagy fergeteg-köpenyben A Libanonra szállott. A Libanon csúcsán egy cédrus állott. Törzse obeliszk, feje korona. A Szentlélek ráharsogott: Te fa! Máriától, Szűztől most jövök. Csírázik immár az Isten fia, És áldott ő az asszonyok között. Most rajtad a sor, ím vihar-kezemmel Megáldalak: légy terhes a kereszttel! Légy te is áldott minden fák között, Érezd, hogy nő benned a feszület, Éveid a Megváltó évei, Míg utatok egykor összevezet, Rajtad csorogjon végig Krisztus vére, Kidontve majd magányod vadonából, Állítsanak a világ közepébe, Ott állj majd minden árva faluvégen, Ott függj a cellák kietlen falán, ős-fádnak ezer apró másaképen, Forgácsolódj millió darabra, A Szabadító tekintsen le rólad Millió megbilincselt életrabra. A szentlélek nagy fergeteg-köpenyben Tovazúgott a Libanon felett, Zúgásában ezer fa reszketett, Ordító erdőn ment harsogva át, Csak egy fa értette meg szavát, — Lehajlott óriás koronája: Kereszt.sorsának megadta magát. Reményik Sándor AZ ötödik parancsolatról; “Ne ölj!” — Ez nemcsak mások testének megkárosítását és a testi bcsszúállást tiltja, hanem a lélek mélyén rejtőző rosszakaratot, gyű­löletet, irigységet és a bosszttállás vágyát is, — amint Krisztus is vi­lágosan kifejti ezt a parancsolatot Máté ev. 5. fejezetében. Követeli viszont a minden embertársunk i­­ránti jóakaratot, könyörületességet, a. rosszindulattal ellentétes, tiszta indulatot, szelídséget, türelmet és méltányosságot, amely teljes mér­tekben megbocsát valamit és min­dent jóra magyaráz, hogy aki ja­vítható, a jó útra visszatérjen. Azt parancsolja továbbá, hogy magán­sérelmeinkből nyilvános viszály ne támadjon; mert jól tudjuk, egyéni Sérelmeinkre ezt a szigorú paran­csot kaptuk; Bocsássatok meg, — hogy bocsánatot nyerjetek! (Melanchton, Loci 1559.) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom