Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1958-11-01 / 11. szám

AMERIKAI EM4NGELIKUS ELET- Vol. XXII. Évfolyam - 1958. NOVEMBER - No. 11. szám.­KÖSZÖNTÉS Komoly belső mérlegelések előzték meg e pár sor Írást. — Nehéz volt eldön­­tenem, hogy a három jubiláns közül melyiknek a homlokára helyezzem az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia babérkoszorúját? Egyszerre öltözött ünneplőbe két gyülekezetünk és egy lelkipásztor. New Brunswick 50 éves alapítási évfordulóját ünnepli, -— Bethlehem a harmincadikat. Nt. Ormai János esperes pedig 45 éves lelkészi szolgálata után, a bethlehemi gyülekezetnél eltöltött 25 éves évfordulójához érkezett. Az igazság az, hogy gyülekezetei és lelkipásztort nem lehet elválasztani egy­másltól. Nincs gyü/lekeze't lel­­kipásztor nőikül és nincs lelki­pásztor gyüleke­zet nélkül. Dön­tésem most mé­gis a lelkipász­torra esik, mert úgy érzem, hogy |a gyülekezetek maguk kívánnák így. Istenhez i­­gazán hű gyüle_ kezet tudja azt, hogy vezetőjüket maga az Isten helyezte egyhá­zuk élére, hogy Nt. ORMAI JANOS,esperes lelkipásztoruk s atyjuk legyen életük minden vonalán. Azt is jól tudja gyüle­kezeteink népe, hogy egyházainknál századok ünneplése is lehetséges) míg a lelkipásztor szolgálatának évei meg vannak számolva. Ennélfogva, ha a tel­kek hálája meg akar nyilatkozni, azt akkor kell megmondani, amíg azt a lelkipásztori szív a szeretet és egyben az alázat leikével elfogadhatja. Köszöntőm tehát Nt. Ormai János esperest azok nevében, akiket szolgál: a gyülekezetek és minden amerikai ma­gyar evangélikus nevében. Közvetlen szolgálatával kapcsolatosan huszonöt­ször elmúlt tavaszokra, perzselő nya­rakra és őszi ugarok próbás szántásai­ra és vetéseire gondolok. Az elhangzott igehirdetésekért, imádságokért, vigasz­talásokért, tanításokért, a szenvedők­kel való együttes sírásokért és az ör­­vendiezőkkel való közös örömökért kö­szönetét mondok neki. Hálát adunk Istennek azért',, hogy kegyelmesen vezette őt és erőt adott neki arra, hogy hűséges népét hasonló hűséggel szolgálja. Ormai János fiatal éveiben a magyar élet országos vezetőinek egyik leglel_ kesebb és legértékesebb tagja volt. Szi­vében magyar maradt most is, de szol­gálatának kereteit tudatosan csökken­tette, hogy szent hivatásának minél jobban megfelelhessen. Gondolatai, be­szédei egyre melegebben fonódnak Meg­váltónk tanítása köré, mint Akiben az emberi élet egyedül találhatja meg an­nak legmélyebb céljait. Hűséges hitvessel és két gyermekkel tette Isten magánéletét a kereszthordo­zásokban és szolgálatban könnyebbé. Leánya egyike azoknak, akik evangéli­kus egyházunk 'problémáit imádiságos lélekkel teszi a maga felelősségévé is. Eia. a festőművészet terén adott mara­dandó értékű útmutatást a művész­nemzedéknek. Egyházában az öregek megértője még akkor is, ha szigorával néha ke­ménynek látszik. Ugyanakkor ifjú lé­lekkel érti meg az új kor hangulatát és új útjait mindaddig, amíg azok az örök evangéliummal nem jutnak ellen_ tétbe. Mi hálát adunk Istennek Ormai Já­nosért, eddigi szolgálatáért, kérve a jő Istent, hogy az áldott mezők munkását mép* sokáig éltesse és tegye szolgálatát örök értelemben áldotta. Szolgatársi szeretettel az Amerikai Magyar Ev. Konferencia nevében Brachna Gábor főesperes “Mert kegyelemből tartatta­tok meg hit által és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez.” (Ef. 2:8) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom