Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám
4. ERöS VAR A MAGYAR ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE A MAGYAR REFORMÁCIÓ ISTENTISZTELETE A Wittenbergben, dr. Luther Márton szolgálatával újra napvilágra került tiszta apostoli evangélium hazánkban, Magyarországon is hamarosan elindul hódító útjára. Isten igéje, ének és imádság és a szentségek elvégzik az új életet teremtő, tisztító munkát egyházunkban. A középkori egyház latin nyelvű mise -áldozata helyett az evangélikus mise lesz a reioríhácló üzenetét belő gátló magyar gyülekezetek fő-istentisztelete. A középkori imaórákból pedig kialakul az énekből, imádságból és szentírási lekciókból álló mindennapi reggeli és esti istentisztelet. Természetesen, nem máról-holnapra megy végbe ez a nagy változás, hanem fokozatosan és folyamatosan, leginkább Luther Formula missae-jét (1523) — és Deutsche Messe-jét (1526), illetve, a wittenbergi egyházi rendtartást (1533) követve. Valószínű, hogy először a reggei és esti, úgynevezett mellékist.entiszteleteken szólal meg először magyarul az ének, igehirdetés és imádság és csak később a föistentiszteleten. Jó ideig azonban még a latin nyelv is tovább él istentiszteleteiken, különösen a liturgikus énekekben s főképpen ott, ahol városainkban latin iskoláink voltak. Minden fennmaradt adat azt igazolja, bogy hazánkban, ragaszkodva az ezernéggyszázéves egyetemes keresztyén tradíciókhoz, minden vasárnap és ünnepnap délelőtti főistentisztelete az ige és szentség felbonthatatlan egységén felépülő istentisztelet yolt. Ezt a kommunió-istentiszteletet — mint a napot a csillagok, éppen úgy —- körülvette a magyar reformáció reggeli és esti istentisztelete, gazdag imádságos élete (dicséret, zsolozsma és könyörgés). — dödöen elvégzik a római misekönyv Papjaink már a huszas évektől kezistenitiszteleti rendjének és elemeinek megtisztítását és magyarra fordítását. Hála Istennek, az első és második nemzedék szolgálatával létrejött írott és nyomtatott (szertartásos) könyveink agendáink, graduale-ink és énekeskönyveink, valamint a szétszórtan, itt-otf fennmaradt egyházi rendtartásszerű anyag figyelembe vételével megfelelő képet tudunk alkotni a magyar reformáció istentiszteletéről. Hogy milyen is volt a magyar reformáció istentisztelete, — arról következő számunkban írunk. Most a magyar reformáció egyházi énekeiről emlékezünk meg. ,,A magyar reformáció istentiszteleti ének-kincsének első csoportjaként említjük a zsoltárokat. Ezek inkább liturgikus (gregoriánus) karénekként szolgálnak az istentiszteleteken. Akadtak olyanok is, akik — Luther nyomán — szabad feldolgozású magyar zsoltárokkal ajándékozták meg népünket. A második csoportot az egyház ókori és középkori himnuszai alkotják, melyeket latinból fordítottak magyarra. Ezen csoporton belül is meg kell külömböztetnünk a liturgikus (gregoriánus) karénekeket és a gyülekezetnek szánt dicsőítő, magasztaló és könyörgő énekeket. Egyházi énekeink közül a harmadik csoportot Luther énekei képezik. Ezeknek hódító hatása meglátszik Gálszécsi István 1536-ból való énekeskönyvében, amelynek fennmaradt töredéke Luthernek három énekét foglalja magában magyar fordításban. A váradi únokeskönyvben (1566) már Luther kilenc énekét találjuk. Utolsó csoportként említjük meg magyar énekköltőink magyar énekeit. Ezek közül a következőket említjük meg: Sztárai Mihály, Batizi András, kinek agyak zsoltár-feldolgozásából, jellemzésül, a következő sorokat idézzük: ‘-Kelj fel Üristen álmodból, Szabadíts meg minket nyavalyánkból, Az szegény foglyokat a fogságból Hozd ki Mahumet országából", Sylvester János, Dévai Bíró Mátyás után Szkhtrosi Horvát Andrást említjük, kinek leikéből fakadt ez a szép vigasztaló ének: "Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege, Mert nem árthat néked senki gyülölsége. Noha ez világnak rajtad dllhössége Nem hágy téged szégyenbe Krisztus ö felsége.” Meg keli említenünk Szegedi Kis István "siralmas énekét’1, amelyben a nemzet eiesettsége felett mélységes fájdalmánál is erősebben szólal meg a reformáció nemzedékének eleven-töretlen Krisztus hite így: "Szánja az Krisztus híveinek romlását... Kegyelmes az Isten, nem ver örökké minket, Egy szempillantásig hagyott most csak el minket, De örökkévaló irgalmasságából ismét felemel minket”. Huszár Pál a magyar reformáció egyik legnagyobb jelentőségű kottás énekeskönyvének nemcsak szerkesztője, hanem ebben sok saját leikéből fakadt prédikációs énekkel is megajándékozta a magyar evangélikus keresztyénsóget. Bornemisza Péter neve mellé még oda kell tennünk a névtelen szerzőktől született magyar énekeinket s akkor Isten iránti hálával tekinthetünk a magyar reformáció drága kincsére: egyházi énekeinkre. Régi énekeskönyveink közül Gálszécsi Istvánnak 1536-ből való első nyomtatott magyar evangélikus énekes(Fdytatás a következő oldalon' ERpS#W AMERIKAI EH4N0ÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia >886 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio EROS VAR — (MIGHTY FORTRESS) — Monthly — * March 1958. - No. 3. (7.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council 2886 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio Subscription: $2,00 a year SECOND-CLASS MAIL PRIVILEGES AUTHORIZED AT CLEVELAND. O.
