Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-03-01 / 3. szám
ERŐS VÁR 5. könyvét említjük meg-, azután az u. n. boroszlói kéziratot, majd a yáradidebrecenl-bártfai énekeskönyveket és Huszár Pálnak már előbb említett kottás énekeskönyvét. Mieíöttünk a legjobban ismert a —KERESZTYÉN ÉNEKESKÖNYV, — mely 1911-ben jelent meg a Dunántúli Egyházkerület kiadásában. 1955 tavaszán jelent meg ennek az énekeskönyvnek átjavított, kibővített kiadása. Ebben az új énekeskönyvben van egy "írj RÉSZ”, melynek énekei az egész keresztyénség és egyházunk hatalmas, jórészt eddig ismeretlen énekkircséből ad ízelítőt. Ebben a részben az énekeknek a kottáját is megtalálhatjuk. Külön értéke ennek az énekeskönyv(Folytatás ag előző oldalról) nek az, hogy van benne hnádságos rész is, mely az egyház istentiszteleti életét kíséri nyomon, ismerteti a vasárnapi szent leckéknek, az óegyházi perikopáknak rendjét, a keresztélés, gyónás, úrvacsora rendjének főbb részeit. A tízparancsolat alapján készült bűnvalló imádságok közlésével segítséget ad a gyónáshoz és az úrvacsorához való előkészülethez s ezzel egy régi kívánságot elégít ki. A mindennapi imádságok témáit az Űri ima kérései szerint rendezte el. Az élet különböző helyzeteiben használható imádságok mind a Kis Káté és Luther egyéb iratain alapuló magvas anitásba vannak beágyazva. Ordass Lajos püspök ajánlása: “Ez az énekeskönyy, melyet magyarországi evangélikus egyházunk tagjainak kezébe adunk, évezredek sok drága kincsének gyűjteménye. Énekek vannak benne, melyeket nem tudott feledésbe dönteni a múló idő. Ezek az énekek összekötöznek az előttünk élt nemzedékekkel és a föld minden táján élő hittestvéreinkkel és összekötöznek —- hitünk szerint — azokkal az üdvözült szentekkel is, akiknek ajkán itt e földön elhalt már az ének szava, de akik új hangon örökké dicsérik az Istent az üdvösségre jutottak hallelujázó seregében.” Az itt ismertetett új kiadású Keresztyén Énekeskönyv darabonként $2,50- es árban kapható lapunk iratterjesztésében. — Cím: Erős Vár, 2836 East Blyd., Cleveland 4, Ohio. — Ha csekken fizetünk, arra is ezt kell írni: “ERŐS VAR” VÁLLALD A KERESZTET ‘•Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg önmagát, vegye fel az ö keresztjét és kövessen engem.” (Máté) Ha Péternek igaza, lett volna, — akkor az egyház, de a világtörténelem közepén nem állana az eltörölhetetlen, történelmi tény: Krisztus keresztje! Ha Péternek igaza lett volna, — akkor ma nem hangzana feléd ilyen egyszerűen ennek az igének az üzenete: vállald a keresztet, mert Krisztus is vállalta. Ha Péternek igaza lett volna, <— akkor nem kellene ma megbotránkozva megállanod a kereszt előtt, mint Péternek. Mert a kereszt megbotránkoztató volt Péter számára. Pedig a kereszt még nem is áll, de ö máris megbotránkozik: Mentsen Isten! "Nem eshetik ez meg Teveled.” Még csak először hangzik fel ilyen nyíltan a jövendölés s Péter máris elutasítja. A kereszt botránkoztató volt Izrael számára, mert a kereszthalál becstelen halált jelentett, A nemzeti diadalt hozó s a pogányok uralmától megszabadító Krisztus kellett Izraelnek, de nem a szenve dés és a kereszt Krisztusa. A kereszt megbotránkoztató volt a bölcsek számára. A német költőt Goethét “juliánusi gyűlölet” fogta el, amikor megírta egyik epigrammáját. Megbotránkozik miatta az atheista Nietsche, amikor “Antikrisztusának’’ zárószavaiban az emberiség letörölhetetlen szégyenfoltjának bélyegzi meg a keresztet. De botránkoztató a kereszt a XX. század modern embere számára is. Hiszen a szenvedés az életnek az a pontjai, ahonnét teljes erővel menekül az ember. Azért él, s dolgozik a szülő, hogy gyermekének élete szenvedés nélküli élet legyen. Azért tárgyalnak a nagyhatalmak, hogy ne legyen szenvedés ezen a földön. A kereszt, a szenvedés a középkor aszkéta. cella,lakó szerzetesének való, de nem a felvilágosult, gondolkodó, modern embernek. Neki élet kell. A saját élete, úgy, ahogy azt önmaga tudja formálni, alakítani. A kereszt tehát nemcsak Péternek, nemcsak Izraelnek, nemcsak a bölcseknek nem kellett, de a modern embernek sem kell. Megfeszített embert imádni? Aki már a szenvedése előtt megmondotta. — hogy szenvedés vár rá jövendőjében? Lehetetlenség! , A kereszt megbotránkoztató az egyház számára, sokszor idegenkedik tőle. Megoldásokat keres, hogy kibújjon előle, vagy hogy azt elviselhetővé tegye. Hirdeti a keresztet. de ennek ellenére hasonló a czirénei Simonhoz, akit kényszeríteni kellett arra, hogy vigye a keresztet. Hányszor idegenkedünk mi is a kereszt miatt! Pedig Luther világosan mondja: “Ne ijedj hát meg a kereszttől: hiszen sokkal jobb, ha van, mint ha nincs." S mégis botránkoztató a kereszt a, hívő ember számára. Nézi a szenvedést, a keresztet és Péterrel együtt elfelejti Jézus szavát: "és harmadnapon feltámad.” A kereszt botránkoztat. Vagyis az botránkoztat, ami a kereszten történt. Az a botránkoztató, Aki a "getsemánei kertből a Golgotára fel”-vitte a keresztet. Aki ott kiszenvedett. Aki önmagát egészen odaadta. Akinek a,z egész életét végigkísérte a keresztviselés. A kereszt megbotránkoztató s mégis hangzik mindenki számára: Vállald a keresztet! Mert a kereszt nemcsak botránkoztat, hanem követésre is hív. Annak követésére, akin a szenvedés jövendölések azóta már beteljesedtek. Azóta már áll a kereszt. Sőt volt feltámadás husvét hajnalán. Ezért hív követésre a kereszt, Vagyis az hív követésre, aki számtalanszor szólította, meg így a tanítványait: "Kövess engem.” Az hív követésre, aki hívott és hívogat (Folytató« a következő oldalon) i
