Erős Vár, 1950 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1950-01-01 / 1. szám
ERŐS VÁR BOLDOG ÚJÉVET Így hangzik az újévi köszöntés, mely inkább szokásból, mint szivből fakad. Nem is válik valóra belőle semmi, dacára a sok jókivánságnak marad az ujesztendőben is a régiben minden. Az emberek reménytelenek, kishitüek és közönyösek, ami kétségtelen bizonyitéka annak, hogy semmi foganatja sincs a sok jókivánságnak. Ami természetes is. Minden kivánság beteljesedésének két feltétele van, egyik, hogy szivből fakadjon, a másik pedig, hogy a szív hittel és bizalommal legyen eltelve aziránt, aki rá tudja ütni ámenjének áldó pecsétjét minden kívánságra. Az ilyen szív vágya biztosan teljesedésbe megy. * Van-e még ilyen szív és vannak-e ilyen emberek a világon? Hiszen mindenki kiábrándultnak látszik. Ami nem csoda, hiszen mindenben és mindenkiben csalódott a mai ember. Az Istenben azonban nem igen bízott, pedig ez a bizalom az egyetlen alapja minden boldogságnak. Erről mondja a zsoltáriró: Seregeknek Ura, boldog ember az, aki Benned bízik (84 zsoltár 13). Vájjon elmondhatod-e ezt Te is magadról? Ha nem, akkor már adva is van boldogtalanságod oka. E kérdéssel kapcsolatban egy nem mindennapi eseményre kívánok rámutatni. Hontalanságunk elején a feffernitzi táborban rettenetes orkán ért bennünket, amelynek tartama alatt mindenki megborzadt a gyenge barakokban, utána pedig csodálkozva bámultuk a táborunkat szegélyező patak rohanó árját, mely általunk soha nem látott erővel vitte az orkán által letörött ágakat, kitépett fákat és elsodort háztetőket. Később a közeli erdőbe is betekintettünk hogy ott is lássuk az orkán pusztítását. Itt egészen jelentéktelennek látszó esemény ragadta meg lelkemet. Hatalmas pocsolya közepén össztört madárfészek ázott, melyet minden bizonynyal az orkán sodort le a fáról. Elszorult a szivem ennek láttára és fájdalommal gondoltam a fészeknek nálamnál is hontalanabb lakóira. Amint a látottakon tűnődöm, csodálkozva veszem észre, hogy a madárpár egyik fenyőfa tetején már vígan építkezik. Csicseregve és énekelve hordják a sarat éppen abból a pocsolyából, amelyben lesodort fészkük ázott. Megszégyenülten állottam a sudár fenyő tővében és szinte megsemmisülve éresztem magam ezen igénytelen dallosok mellett, amelyektől felbecsülhetetlen tanulságot kaptam. Ez a tanulság jutott eszembe, amikor az előttünk álló uj esztendő küszöbén boldog újévet kívánnak egymásnak az emberek. Mindjárt el is mondom a tanulságot. A két kis madár példájából azt tanultam, hogy reménységünkről még akkor sem szabad lemondanunk, ha minden veszni látszik és különösen nem szabad kétségbeesnünk, zúgolódnunk, vagy panaszkodnunk elesettségünkben, A múltat rendbehozni már nem tudjuk, hiszen az életet csak egyszer élhetjük végig. Jézus lábainál azonban mindig uj kezdetet remélhetünk, hiszen egyedül Ő képes életünk megújítására. Csalódhatunk mindenben és mindenkiben, aki azonban Istenben bízik, az soha meg nem csalatkozik. Lehet, hogy azok közül a testvéreink közül, akik azt az orkánt átélték velem együtt, senki sem fogja e sorokat olvasni. Vihar azonban ott is tombol, ahol ezt olvasni fogják, madár is van mindenütt, melyek a vihar után éppen úgy hozzákezdenek lesodort fészkeik felépítéséhez, mint azt a feffernitziek tették. Gondoljunk ezekre az esztendő kezdetén és tanuljunk tőlük. Tanuljanak azok, akik az élet legkisebb zökkenőjénél is kétségbe esnek. Tanuljanak azok is, akik könnyen elvesztik a csalódások, vagy tévedések következtében bizalmukat, mert azt gondolják, hogy már nincs idejük életük irányának megváltoztatására, mert az erre kapott kedvező alkalmakat elmulasztották. Nagyon szeretném, ha azok a testvéreim is megszívlelnék ezt a tanulságot, akik mostanában kerültek innen a hontalanság keserves tájairól a vágyak és remények boldog országába s akiknek ott uj fészket kell rakniok. Ezen vállalkozásuk közepette könnyen csalódás érheti őket. Csatiatkozhatnak számításaikban, csalatkozhatnak a körülményekben, csalatkozhatnak az emberekben ... de Istenben soha. Tanulhatunk tehát mindnyájan az uj fészket rakó madaraktól. Tanuljunk hitet, bátorságot és’ különösen Istenbe vetett bizodalmát, mert erre mindnyájunknak nagy szükségünk van. Tanulásunkat mindjárt az első napokban kezdjük meg és pedig úgy, hogy ilyen hittel és bizodalommal próbáljunk már most boldog újévet kívánni egymásnak. Ha ezt megtanuljuk, lehetünk a világ legnyomorultabb emberei, vagy kanyarodhat bármerre életünk útja, az uj esztendő csak boldogságot hozhat, mert az ilyen szívvel mondott kivánság beteljesedik, hiszen abban már benne van az áldás, áldása Annak, akiben bízva a kivánság elhangzik. Ez az áldás pedig minden boldogság alapja. Erről a boldogságról beszél a zsoltáriró, ezt a boldogságot láttam én a fészketrakó két feffernitzi madár csicsergő építkezésében. Az újév elején azért Írtam le mindezeket, mert ilyen hivő és bizodalmas szívvel szeretnék én is minden evangélikus testvéremnek kívánni erre az alapra fundált boldog újévet! Varga László Phone: Office—HAzel 6800; Residence: HAzel 4256 VILSACK AUTO SERVICE Official Inspection Station Auto & Truck Repairing—Day & Night Towing Electric & Acetylene Welding & Brazing J. Vilsack 4532 Irvine St., Pittsburgh 7, Pa.
