Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-01 / 3. szám
2 ERŐS VÁR számításon kívül hagyjuk. Istennel judea legkissebb városa a Megváltó bölcsőjét ringató várossá válhatott. A húsvéti feltámadás diadala is emberileg a legnagyobb reményteleségből született. Krisztust megfeszítették és sírba tették. És Isten mégis akkor adta mindannyiunknak az örök élet diadalát. Feszítse Nyugat méltatlan keresztyénsége újból keresztre Krisztust, fektesse sírjába Kelet a Megváltót, Isten Fia mégis álhatatosan fogja hirdetni, hogy az elveszettekért jött, hogy életünk legyen. Életre éppen a halottaknak van szükségük, gyógyulásra éppen a betegeknek, szabadságra az elnyomottaknak, husvét győzelmére minden léleknek. A magyar életbe különösen fonódik egybe a golgothai kereszt, a szabadságharc és húsvéti élet vágya. Nem lehet a magyarság életét az önzés kicsi korlátái közé szoritani, ha krisztusi megvilágításban keresi boldogulását. Emlékeznie kell a legnehezebb isteni paradoxra: Ha valaki megakarja találni az életét, elveszíti azt. S Isten népének csakis egy ilyen önmagát odaadó, a küzdelmek hevében önmagát felejtő célkitűzéssel kell a húsvéti diadalért szabadságharcot vívnia. Istennel együtt harcolt küzdelemben nem lehet kétséges a végső győzelem. El ne eressze Isten kezét a béke diadaláért küzdő magyarság. Brachna. Szabad a sajtó__ Ha tudnám, hogy a hazának nem lesz rám szüksége, — szivembe mártanám kardomat s úgy írnám le haldokolva piros véremmel e szavakat, hogy itt álljanak a piros betűk, mint a szabadság hajnalsugara. (Petőfi naplójából, 1848. március 15.) * Két angol utazó érkezett március 15-én városunkba. Ezek Palermóban voltak, mikor a forradalom ott kiütött. Békeszerető lordok lévén, onnan rögtön elindultak Majlandba. Amint odaértek, kiütt a forradalom. Innen szintén tovább kelve, utaznak Párisba. Alig vannak ott egy hétig, kiütt a forradalom. Itt ismét felpakolnak, mennek Münchenbe, alig szállnak le a kocsiról, kiütt a forradalom. Rohannak Bécsbe, itt végig sem mennek még a városon, már áll a forradalom. Végre is Pestre kergeti őket a sors, de amint lábaikat kiteszik, itt is kiütt a forradalom. így ezek mindenütt magukkal vitték a forradalmat. Csak odább, odább még uraim! Itt meg ne állapodjanak, menjenek, járják be az egész világot. (“Életképek”, 1848. március 23.) EGYETEMES HÍREK MAGYARHONBÓL Laikus munkások fokozottab munkábaállitása lépett előtérbe a magyar evangélikus egyházban. Egyre több helyen szervezik meg az u. n. őrálló-mozgalmat. Egyházukért és gyülekezetükért felelősséget érző hívek segítenek a lelkésznek abban, hogy vállalt körzetükben — szórványban és városokban — a híveket látogatják, lelkiekben irányítják. A lelkészek munkabeosztásának túlzsúfoltsága s a hívek lelki éhsége kiált a laikus munkások után. * Püspöki keresztet adományozott az amerikai bethlehemben az amerikai magyar evangélikus lelkészi kör és a bethlehemi vend missziós egylet a bányai evangélikus egyházkerületnek. Az októberben megtartott kerületi gyűlés köszönetét fejezte ki a megtisztelő ajándékért s azt viselés végett átadta D. Ordass Lajos bányakerületi püspöknek, aki a keresztet első nyilvános alkalommal D. Dr. Raffay Sándor püspök temetésén hordta. * Konferenciák ideje volt az elmúlt nyári és őszi évad a magyar evangélikusság számára. Hónapokon keresztül egymást váltották a különböző evangélizáló konferenciák, amelyek legnagyobbrészt egyhetes alkalmak voltak. Külön volt férfiaknak, asszonyoknak, leányoknak, fiuknak, diákoknak, földmives-ifjaknak, pedagógusoknak, lelkészeknek, vasárnapi iskolai vezetőknek, népfőiskolásoknak, egyetemistáknak, stb. A legtöbb konferencia a Balaton melletti Gyenesdiáson volt az u. n. Kapernaum evangélikus konferenciázó telepen, de ezen kívül országszerte igen sok helyen. A legtöbb konferenciának rendezője az Evangélikus Evangélizáció munkaközössége volt, de számos konferenciát rendezett a dunántúli missziói hivatal, a Fébé diakonisszaegyesület, az Országos Luther Szövetség, a KIÉ evangélikus ága is. A konferenciák résztvevői 30 és 400 között mozogtak. * Finnek a magyar evangélikusokról. A finn Sana nemrég megjelent számában Magyarországról érkező hírekről számol be. Az ismeretlen cikkíró cikke bevezetésében beszámol arról, hogy örömmel tapasztalhattak a magyarul tudó finnek, hogy a magyar evangélikus sajtóban szinte rendszeresen közöltek finn tárgyú elbeszéléseket, cikkeket. E cikkeket a Finnországban járt lelkészek Írták nagyobbrészt. így többek között Podmaniczky Pál professzor, Dedinszky Gyula, Csepregi Béla és Koren Emil lelkészek. Az igy megjelenő cikkek — Írja a Sana — mindig egy-egy kis északi szellőt vittek le a déli testvérek földjére. Rátér a lap Koren Emil lelkész szorgalmas munkásságára. Igen nagyra értékeli azt a leg-
