Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1948-03-01 / 3. szám
XVII. Évfolyam PITTSBURGH 7, PA., 1948 MÁRCIUS _____________3-ik Szám GOLGOTHA - 1848 - HUSVÉT A magyar szabadságharc százéves emlék ünnepségei, mintha külsejében is szeretnének valamit elmondani azzal a ténnyel, hogy a golgothai kereszt árnyékában érkeznek el a százados fordulóhoz. Mintha Isten kegyelmes ujja mutatná a magyar népnek, hogy a szabadság igazi értelme a nagypénteki kereszt tövéből fejlődhet csak a húsvéti diadalmas feltámadás örökérvényű eredményeihez. Hiszen az egyes ember útja megsokszorozva a nemzetek utjává válik. A golgothai kereszt tövében mindig embereket látunk. Az isteni megváltást nem is lehet teljesebben kifejezésre juttatni, mint ezzel a képpel. A Megváltó, emberek megmentéséért ment a halálra. A megváltás müve emberekért történt; egyesekért, nemzetekért és az egész világért. Joggal húzódik tehát a szabadulását kereső magyar nép is a golgothai kereszt árnyékába. Más helyre nem is mehet. Krisztus nélkül hiába húzódna fájdalmával bármilyen erős szikla tövébe, vigasztalan maradna. Az ezeréves magyar múlt százados mérkőzései éppen célkitűzéseiben kerülnek közel a krisztusi eszmékhez. A magyarság küzdelme sohase volt sem hatalmi vágytól sem bosszútól táplálva, hanem alkotmányos szabadságért és az állami lét védelmében. A Negyvennyolcas szabadságharc kibontott zászlaja is olyan eszmékért folyt, amelyek a krisztusi igazság fényében is megállják a helyüket. Ezért is lehetett maradandó a cél és aktuális száz esztendő lassú fejlődése után is. “Aktuálissá” pedig azért maradt, mert ma se beszélhetünk a kivívott szabadság diadaláról. Nem addig, amig akár az eszme, akár a politikai irány útját nem a belső meggyőződés és szabad akarat szabja meg. Nem addig, amig a magyarság életét nem saját népének közakarata állapítja meg. Nem addig, amig a magyar evangéliomi igehirdetést is némaságra kényszeríti a cenzúra. A magyarszabadság igazi utjának a golgothai kereszttől kell kiindulnia, ahol Istennel és embertársaikkal megbékült és kiengesztelődött emberek születnek. Az ujászületett emberben halottá kell válnia a bosszúnak és a hatalmi vágynak s helyette a szolgálat lelke és a testvéri segitőkészség szeretetének kell feszitő erővé válni. Ilyen lelkűiét mellett a magyarság számára a legfelségesebb hivatás várakozhat, mert maga is eszközévé lehet annak a kibékülésnek, mely két világnézet között feszül kitörni kész keserűséggel. A magyarhoni magyarságnak a golgothai kibékülés gyermekeivé kell válni, ha ennek a történelmi hivatásnak; a népek kiengesztelődésének eszközévé akar felmagasztosulni. Sohase volt igazabb, mint ma az a megállapítás, hogy Magyarország Kelet és Nyugat hídja, ahol a találkozásból béke vagy háború születhet. Krisztust követőknek maguknak is keresztet kell vállalniok. A magyar élet vállaira Isten tetszése sajátos keresztet juttatott, a keresztnek örök céljával: a békességhez és szabadsághoz való eljutattásért. Uj század hajnalán a magyar szabadságharc kibővült célt írhatna zászlajára: Kelet s Nyugat kibékülésének gondolatát. A nagynak látszó feladat csak addig lehetetlen, amig Istent
