Erős Vár, 1946 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1946-08-01 / 8. szám

VOL. 14-IK ÉVFOLYAM CLEVELAND, OHIO, 1946. AUGUSZTUS HÓ. 8. SZÁM A Magyar Jövendő Margójára <VS^WWWWV\iWVWWWWWWVVWVWSA^A»VWVWWVV^^iVWV>^^^^VVWW A párizsi békekonferencia, ahová augusztus 10-re felcitálták a szövetséges államok az u. n. csatlós államokat, még e sorok írásakor nem hozott végzést. Bizonyos az, hogy a magyar nem­zet nem sok jót várhat ettől a béke konferenciától. A legjobb esetben is csak arról lehet szó, hogy az oroszok kivonulnak az országból, hogy az utód-államokban a kisebbségi magyarság­nak bizonyos egyéni szabadságot biztosítanak és amennyiben a ’sehek ragaszkodnak a magyarok kitelepítéséhez, cseh részről amely csekély területengedmény lesz. Sajnos a helyzet az, a trianoni határok "status quo”-ja valószínűleg helyre ,;tva. Sulyosbitó körülményként kell elkönyvelni még a magyar nagytőkét kifosztották a németek, a kisem­­’gszálló orosz katonák és hogy Magyarországnak disareot kell fizetni ipari és nyerstermékekben, ztalhatatlan képnek ellenében az uj Magyaror­­ik bizonyos ideológiai tőkéi, melyek a vigasztalan Jnyos derengő és növekvő fénysugarat vetnek­őzt az első az a tény, hogy végre valahára Magyar uegtörtént a földosztás, mely a nincstelen magyar nepcomegek egy nagy hányadát fokozatosan emberi méltóság­ra emeli. A második és talán a legfontosabb vigasztaló körül­mény az, hogy máma Magyarországon egy olyan demokratikus konnány van, amely igyekszik elfelejteni mindazt, ami az 3867-es kiegyezés óta magyar politika volt és igyekszik az 1849 -es Függetlenségi Nyilatkozatnak a szellemében megteremteni az Uj Magyarországot. Ha az uj magyar demokratikus rezsim­nek sikerülni fog konszolidálni a helyzetet és a nagyon súlyos gazdasági terhek ellenére is sikerül majd életet teremteni a magyar tömegeknek, akkor igazzá fog válni a Reform korszak legjellegzetesebb mondása, hogy "Magyarország nem volt, ha­nem lesz". Amíg azonban a magyar sorsért aggódó szivek ismét nyu­godtan doboghatnak sok-sok esztendőnek kell elmúlni és az egész magyar lelki világban nagy változásoknak kell beállni. Az evangéliumi keresztyén tudja azt, hogy a legnehezebb do­log a világon a saját bűneink bevallása, meglátása és ama aka­rás, mely bennünket az eltévedt útról a helyes irányba terel. Lélektanilag a magyarságnak egy ilyen átalakuláson kell ke­resztül mennie, ha a nemzetek táborában a maga számára egy békés és boldog jövendőt akar biztosítani. Nyugodt és tisztán látó szemmel, melyet nem homályosit el sem a sovinizmus sem az irredenta, bátran kell szemlélni a tényeket, amelyek majd kivezetik a magyarságot a nincstelenség és megalázottság va­donjából. Nem a kocsmai duhajkodók "csak-azért-is”-e, hanem az adott politikai és gazdasági határok között az erkölcsi, szel­lemi és gazdasági boldogulásnak a szürke hétköznapiasságban való szorgalmas művelése lesz az a lelkűiét, mely a magyar sorsot a boldogulás útjára vezeti. Ha a párizsi béke igazságtalan lesz a magyarsággal szem­ben az fájni fog- Fájni fog elsősorban pedig azért, mert az igazságnak a megszomoritója és mert arcul üti azt a sok-sok önzetlen áldozatot, amit amerikai katonák,.köztük az amerikai magyarság fiai is, hoztak a világ harcterein. Igazságtalanság mindig ok a szomorúságra, de nem ok a kétségbeesésre. Csak a gyáva ember lövi főbe magát, ha vagyonát hirtelen elvesztet­te. Az, akinek hite van, aki hisz az Isten igazságos voltában, munkához fog újra épiteni azt, ami elveszett. Ez a munka a­­zonban nem abból áll, hogy irredenta verseket írogatunk és szavalgatunk, hanem abból, hogy szakadatlan munkával egy olyan uj demokratikus Magyarország szülessen, mely erkölcsi, szellemi és gazdasági fölényével ezeréves múltjához méltó el­ső helyet foglaljon el a Duna-medence népei között. (Leffler) A MAGYAR KONFERENCIA A detroiti egyház jubileumi Is­tentiszteletén és a Magyar Kon­ferencián résztvevő lelkészek a a templom ajtóban. A felső sor a detroiti református lelkészek, a lutherkabátos lelké­szek pedig balról jobbra: Papp Já­nos, Dr. Willhelm Herr man, Brach­­na Gábor, Dr. Stiegler Ernő, mel­lette Leffler Andor, Fiiszár Fe­renc és Becker Jakab. (A többi lelkészek csak a konfe­renciára tudtak eljönni.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom