Erős Vár, 1935 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1935-06-01 / 6-7. szám
1933. Junius-Julius. ERŐS VÁR 5-ik oldal. (Gál. 6:2. V.)) Oh, milyen messze van ettől Marx és követőinek kísérletezése. Oroszország, az istentagadó állam, ahol gyilkosságok, éhség, s eddig soha nem látott kegyetlenség és terror az utalk a “szebb jövő” felé. Mi hát az oka annak, hogy terjednek a tévtanok? Valószínűleg az, hogy a keresztyénség tanításában és gyakorlati alkalmazásában fontosabb volt a rendszer, a betű, mint pl. a lényeg, az igazi program, melyet Krisztus hegyi beszéde olyan gyönyörűen ir le, de amelynek ökökkévaló igazságait a mai piactereken, rriühelyekben és parlamentekben nem tartanak elég “gyakorlatiaknak”. “E világ fiai eszesebbek a világosságnak fiainál a maguk nemében.” (Luk. 16:8. V.) Ezért boldogulnak is ideig-óráig. A végső' győzelem azonban azoké lesz, akik a Krisztus Igéjének világosságában élnek, mert “valakik pedig befogadák Őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, akik az Ő nevében hisznek.” (Ján. 1:12. v.) Vegyük fel hát az Istennek minden fegyverét, hogy e gonosz napokban ellenállhassunk az élet sötétségének világbirói ellen s hitvallásunkkal megszégyenítsünk minden ellenséget, minden bűnt, hogy lássák az emberek a mi jócselekedeteinket s lássák meg, hogy a “Tőke” cimü könyv nem jó recept, hanem csak fércmunlka, az Isten kinyilatkoztatott akarata, a “BIBLIA” mellett. Mint a mennydörgés, úgy hirdeti az Isten igéje a harcot minden társadalmi igazságtalanság ellen, hangos szóval, a megfeszített Krisztussal hirdeti az elnyomottak és szegényeik igaz ügyét és felszabadít'ás,át. — Elitéli az istentelen, képmutató, kapzsi elnyomókat akik egykor számot adnak Isten itélőszéke előtt földi sáfárkodásukról. Az örök békét, az általános emberi testvériséget és szeretetet is hirdeti Isten Igéje. Hirdeti Jézus Krisztust és Szent Evangéliumát az ember számára s ama boldog időt, amikor nem lesz többé háború . . . Nincs az ember lelke számára jobb étel és ital az Isten Igéjénél! Szabad-e nekünk, Jézus vallása követőinek, evangélikus vallásu keresztyéneknek az istentelenek táborába menekülnünk az élet bajaiban és nyomorúságaiban, amikor Krisztusunk vjan? — Nem,, soha! Aki pedig megteszi, az Krisztus Igéjének ellensége s ősei szent vallásának gyáva megtagadója és Judása.-----------------------ooo----------------------“Az j igaz természettudós sehol sem haladhat a teremtés titkainak ismeretében anélkül, hogy észre ne vegye Isten ujját ." (Boyle, fizikus.) TELT TEMPLOMOT! Egy-egy gyülekezet életének legbiztosabb fokmérője sokak szerint az, hogy abban a gyülekezetben milyen a templombajárás. Ha tele a templom — él a gyülekezet, ha üres a templom — halott a gyülekezet — mondják. Ez a megállapítás igy semmiképen sem százszázalékos igazság. Telt templom körül is lehet halott gyülekezet és üres templom körül is megtarthat az Isten kegyelme hivő maradékot. Hanem az bizonyos, hogy a templombajárás mértéke sok mindent elárul egy-egy gyülekezet belső életére nézve. Azért hát igenis: telt templomot! De hogyan? Sok helyen egyházi bálokkal (sokszor a templom alatti helyiségben tartják), kártyajátékokkal s különféle szórakozással igyekeznek az embereket a templomba csalogatni. Angol-országban az üdvhadsereg utcáravitt hangszerekkel énekes felvonulásokkal igyekszik híveket toborozni a templomba. Van olyan magyar falusi gyülekezetünk, adói a gondnok minden szombaton végigjárja a családokat s mindenkit meghív a másnapi istentiszteletre. Van olyan gyülekezetünk is, ahol buzgó asszonyok templombahivogató egyesületet alakítottak. Ez utóbbi kettőre mindenesetre azt mondhatjuk, hegy bárcsak minden gyülekezetben igy volna! De első teendőnk a telt templom érdekében mégis ez: könyörögni az Isten Szentlelkéért. Hogy a prédikáló ajkára Ő adjon mondanivalót s a hallgatók szivébe Ő adja a jó talaj készségét. Ez többet ér minden buzgólkodó és kétségtelenül szükséges emberi hivogatásnál. Ahol az Isten Lelke felrázta a lelkeket, ott a templomlátogatás nem kegy, amelyet egyesek nagy kegyesen gyakorolnak a lelkésszel, egyházzal vagy éppen az Istennel szemben, nem szokás, amelynek gépiesen eleget teszünk, még csak nem is kötelesség, amelyet illendőségből vagy példaadó muszájból hordozunk, hanem ott a templomlátogatás drága kiváltsággá magasztosul, amellyel élünk hálából, lelki szükségből, belső életünk táplálásának, megtartásának vágyából. Telt templomot! Mindenütt! Járj magad is és hívogass másokat is. Legfőképpen pedig imádkozzál a lélekébresztő Szentlélekért.-----------------------ooo----------------------Az ERŐS VÁR az amerikai magyar evangélikusok egyetlen lapja, azért pártolja minden evangélikus s küldje be előfizetését s terjessze a lapot.-----------------------ooo----------------------' Legyen munkatársunk minden evangélikus s terjessze az ERŐS VÁR-at.
