Erős Vár, 1934 (4. évfolyam, 7-15. szám)

1934-05-01 / 8. szám

4-ik oldal. ERŐS VÁR 1934. Május» Isten tiszteletet. Mivel azonban az evangélikus Istentiszte­letnek központja az ige hirdetés, úgy látszik hogy ez eszten­dőben a katholikus hivőket jobban vonzotta az ige hirdetés, mind egyházuk énekes miséje, mert abban a több ezerfőnyi tömegben, — mely a Krisztus jégből épített oltáránál össze­gyűlt — több volt a katholikus, mint az evangélikus hivő. Krisztus nem misézett de igét hirdetett. *** HAKLES DICKENS, — anglia nagy nevű Írója megírta a Szent Írás alapján “Jézuís Életét” és azt letétbe he­lyezte olyan feltétellel, hogy csak akkor adassák ki nyom­tatásban, amikor családjának utolsó tagja is elhalálozik. Ez az idő Dickens utolsó sarjának mostani elhalálozásával el­érkezett, s Amerika népe nem várt érdeklődést mutatott a nagy iró eme öröktárgyu müve iránt. Amerika újságjai egy negyedében jelenik meg heti folytatásban ‘‘Jézus Élete”, Dickens megirásában. Eme lapok napi 12 millió példányban jelennek meg. A kiadók jelentése szerint lapjaik kiadása 10 százalékkal emelkedett amióta elkezdték Dickens ‘‘Jézus Élete” cimü munkáját közölni. Egy New Yorki lap 15,000 számmal többet nyomtatot azóta. Mindez azt bizonyítja, hogy a Jézus Élete iránt az érdeklődé« nincs hanyatlóban, sőt mindig több rétegei az emberiségnek azokon az alapo­kon várják a világ megváltását, melyeket az Ur adott min­den idők népeinek. A napokban egy nagyon érdekes beszél­getésem volt egy zsidó vallásu ügyvéddel Dickens eme mü­véről. Az ügyvéd azt mondotta, hogy bár ő zsidó, de reá mágis nagy befolyással volt ‘‘Jézus Élete” Dickens megírá­sában. Megkérdeztem tőle, vajon olvasta-e valaha az Uj Szövetséget? Kérdésemre nemmel felett. Nem állhattam meg, hogy meg ne jegyezzem, — ‘‘látja kérem ügyvéd Ur, így vannak önök a kereszténységgel, csupa előítéletből nem is próbálkoznak megismerkedni a Krisztus tanításával. Én pedig azt mondom önnek, ha Dickens írásában ily nagy ha­tást váltott ki önből Jézus élete, az Uj Szövetség olvasása révén egészen kereszténnyé lenne.” — *** TIT EA CULPA, MEA MAXIMA CULPA — (latin mondás, magyarul: ‘‘Az én bűnöm, az én nagybünöm”) — Ez a sóhaj fakadt az ajkáról minden igaz kereszténynek a szél­rózsa minden irányában a világháború befejezése után, a világ összes keresztény egyházai mellüket verve vallották a mi bününk, a mi nagy bűnünk, hogy mi a Krisztus egyhá­zai elmulasztottuk szavunkat felemelni 1914-ben a béke ér­dekében, a háború ellen. Ez a bűnös mllasztás, gonosz visz­­száSágot teremtett a keresztény egyház kebelében. Amig a világnépei egy akarattal igy imádkoztak ‘‘Mi Atyánk” addig a hívők komandó szóra gyilkolták a “Mi Atyánk”­­nak gyermekeit, — Kain gonoszságával a testvér, testvért. Amig szégyen pírral s bűnbánó szívvel tekintenek vissza a múltba Krisztus egyházai, addig tanulva 1914 vétkes mu­lasztásából tanácsra gyűltek a napokban Amerika protestáns egyházai. A “Federal Council of Churches” egyhangú hatá­rozatban háború ellenes határozatot hozott és eme határo­zatot kiáltvány alakjában a világ ösíszes küliigy miniszterei­nek elküldötte. “Békesség a földön s az emberekhez jó­akarat.” DK. STIEGLER S. ERNŐ.---------------0---------------Az életben a legtöbb szép ajándékot kettesé­vel, hármasával, tucat- és százszámra kapjuk. — Van elég rózsa, csillag, napnyugta, szivárvány, testvér és rokon, de e széles világon csak egy édes­anyánk van. — — Kate Douglas Wiggin. — REV. FRANKLIN F. FRY D. D. Illő és köteles megem­lékezéssel közöljük az Erős Vár-ban a múlt év dec. hú 13-án hirtelen elhunyt Dr. Franklin F. Fry arcképét.— Angol evangélikus hetila­punk a “The Lutheran” két aldalnyi terjedelemben em­lékszik meg e kiváló ameri­kai evangélikus lelkészről s vezető férfiúról s Dr» Knubel, a United Lutheran Church in America nagynevű elnöke is irt az el­hunytról s soha el nem múló érdemeiről méltatást. Dr. Fry az Amerikai Egyetemes Evangélikus Egyház Missziói Hatóságának töbfo éven át volt ügyvezető titkára s ebben a fontos pozícióban tes­tesült meg nagyszerűen az a hit az Isten országá­ért való munkálkodás és teljes odaadás, mely Dr. Fryt jellemezte s tette, — világvonatkozásban is— lutheranizmusunk vezér egyéniségévé. Bennünket amerikai magyar evangélikusokat is nagy veszteség ért Dr. Fry elhalálozásával, mert egyik legjobb pártfogónkat vesztettük el benne. Hosszú s jól végzett élet. — Legyen áldott emlé­kezete. Dr. Fry 1864. évben született s 1888. évben avatták lekésszé. *** HALÁLOZÁS. — PITTSBURGHBAN özv. Kardos Je­­nőnét és családját, alig két év eltelte után ismét gyászba borította kedves leányának Kardos Irénkének az elhalálozá­sa. Temetése április 7-én folyt le a swissvalei szülői házból, a temetésen részt vett a Luther Márton Ifjúsági Egylet tes­tületileg és a mindössze 23 évet élt fiatal leány koporsóját az Ifjúsági Egylet fiai vitték ki a temetőbe. Egyházunk né­pe osztatlan részvétét nyilvánítja ki a gyászoló család iránt. Legyen a Krisztus Jézus, aki minden Életnek ura lelkűk vigasztalója. NEW YORK, N. Y. — Gyászhirt hozott a posta az óhazából két nőtestvérünknek. Bogár Sámuelné és Merre! Róbertná veszítették el édesatyjukat, aki Isulyos szenvedés után múlt hó 17-éi halt meg a Veszprém m. Acsád községben. A köztiszteletben álló elhunyt Horváth Mihályt odahaza öz­vegye és tanító fia gyászolja, itt pedig két leánya és unokái. Isten kegyeimébe vetett hitük legyen vigasztalója hátrama­rad; gyászoló testvéreinknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom