Leo Santifaller: Ergänzungsband 2/2. Festschrift zur Feier des 200 jährigen Bestandes des HHStA 2 Bände (1951)
VII. Allgemeine und österreichische Geschichte. - 67. Kálmán Juhász: János király olasz diplomatája (Ein italienischer Diplomat des Königs Johann von Zapolya [Giovanni Bonzagno])
330 J uhász, és mindenki szabadon jöhet táborába eleséget eladni1). E levél alapján Zápolyai a néphez kiáltványt intézett 2), ebben tudtára adja, hogy szövetséget kötött a portával s hogy az ő ellensége a szultánnak is ellensége. Térjen tehát mindenki az ő hűségére, különben a török irgalmatlanul bánik vele. Ugyanekkor a szultán útnak indult Konstantinápolyból 3). János király Bonzagnót küldte elébe, hogy megtudja, vájjon Nándorfehérvárott, Szendrőn, vagy Péterváradon akarja-e őt fogadni ? 4) Bonzagno küldetése és a szultán előrenyomulása mélyen megdöbbentette a budai helytartóságot 5). Szulejmán Eszék alá 6), onnan Baranya vára közelébe érkezett. Itt megkezdődtek 7) a tárgyalások János király fogadása ügyében, majd a mohácsi mezőn ütött a szultán tábort 8). Oda ment János király. Valószinüleg Bonzagno is kiséretében volt. Illő katonai pompával fogadta a szultán Zápolyait; seregének nagy része teljes díszben várta őt. Mikor a távolból meglátták, nagy csapat főtiszt sietett eléje. A táborba érkezve, leszállott lováról és belépett a sátorba, hol a szultán trónon ült. Szulejmán leszállott a trónról s három lépésre ment vendége elé. Azután ő is, János is, valamint Ibrahim nagyvezér leültek, mig két más basa állva maradt. Miről folyt a két uralkodó közt a beszélgetés, midőn egymást először meglátták, arról nem maradt feljegyzés. Mikor Zápolyai a sátorból távozott, a szultán gazdagon megajándékozta. Erre János visszatért a sátorba, megköszönte a figyelmet, majd lóra ült és kiséretével el vágtatott 9). Közvetlenül e követjárás előtt nevezte ki János király Bonzagnot püspökké. Báthori István nádor és helytartó jelenti 1529. június 29. -én Ferdinánd királynak, hogy az ,,imént“ adományozta neki Zápolyai a Csanádi püspökséget10). Két héttel ezelőtt — június közepén — még tudomása sem volt János királynak Musinai Gerván János Csanádi püspök elhunytáról, sőt bepanaszolta a Szentszéknél, hogy elpártolt Ferdinándhoz n). Ezért e hónap második felében történt Bonzagno püspökké kineveztetése 12). Főpásztor kodását szomorú esemény vezette be. Még a nyár folyamán rablóhadjáratot intézett Báli bég, belgrádi parancsnok a Csanádi püspökség területére. Ellenállás nélkül nyomult előre, felégette a püspökség virágzó egyházait és rabszolgákul hurcolta el híveit. Ekkor pusztult el a püspökség egy derék faluja, a mai Lovrin (Lóránt); jobbágyai mind elfutottak és nem is tértek többé vissza 13). — Bonzagno és Zápolyai távollétét 14) alkalmul használta fel a Ferdinánd-párti és már ekkor protestáns enyingi Török Bálint, arra, hogy rátörjön 15) Csanád városára és a székesegyház arany — és ezüst — edényeit Szigetvárra szállíttassa 16). x) Frangepán Ferenc írja 1529 V 12-én Lippáról. Archiv für siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt 1895, 657, Szilágyi, V, 74. 2) 1529 V 10. 3) Szilágyi, V, 74—75. 4) Báthory István nádor jelentése Ferdinánd királyhoz. Mon. eccl. I, 472, nr. 476. 5) Báthory felterjesztéséhez ugyanolyan kézírással néhány sor külön jelentés. Mon. eccl. I, 472. 6) 1529 VIII 8. 7) 1529 VIII 12. 8) 1529 VIII 18. 9) Szilágyi, V, 75—76. 10) Mon. eccl. id. h. n) Mon. eccl., I, p. 470. nr. 473. 12) Juhász: Bonzagno János Csanádi püspökké kineveztetése. Egyházi Közlöny. Budapest 1918, 2. szám. 13) Borovszky, II, 336. 14) Eddig történetíróink (Borovszky, id. m. I. 167, Szentkláray, Temes vm. 333) úgy tüntették fel, hogy a püspökség székürességét használta fel e célra Török Balint. 15) 1529 IX 27. 16) Szerémi György, II. Lajos és János királyok házi káplánja, Emlékirata Magyarország romlásáról (1484—1543). Közli Wenzel Gusztáv. Mon. Hungáriáé Hist., II, Oszt., I, 266. Borovszky, id. h.
