Erdőd és Vidéke, 1914 (1. évfolyam, 1-17. szám)
1914-06-14 / 10. szám
2-ik oldal. delet ? Hány községben doboltatják ki ávenkintennek tartalmát? Hány kn/csmáros lett feljelentve azért, mert a korcsmái hitelért adott váltót másra forgatta, hogy az adós a korcsmái hitel kifogásával ne állhasson elő ? Hol ellenőrzik azt, hogy a 15 éven aluli gyermekek korcsmába ne lépjenek? Ki ellenőrzi a korcsmái záróra betartását a csendőrségen kivül ? Állithatom, hogy ezen rendelkezések járásunk területén nincsenek oly szigorral végrehajtva, mint a mily szigort a már tarthatatlan állapotok megkövetelnének. Ám mi akaratlanul bár, de egyébbel is elősegítjük a korcsmá- zást. Uradalmaink, vállalataink a munkásokat hetenkint vasárnap reggeltől délig fizetik s a midőn a fizetése utáni várakozásban kiéhezett munkás pénzéhez jut, akkor sem mészárszéket, sem boltot, sem pedig templomot nem kap már, hanem egyedül csak korcsmát és bizony az éhező család sokszor csak hétfőn hajnalban látja viszont a kény ér keresőt, — de már pénz nélkül. Veszedelmes tünet az is, hogy a járás egyes, külünösen a nagyobb községeiben állandóan gombamódra szaporodnak a kis és korlátolt italárusitásoknak külömböző nemei, amelyek azután rendőrileg nem állván oly szigorú ellenőrzés alatt mint a korlátlan kimérések, a pénzügyi és rendőri törvények kijátszásával akadálytalanul szórják azt a magot, amelynek gyümölcse már szégyenletesen elterjedt. Ugye, ha ily viszonyok között kétségbeejtően terjed a korcsmakultusz, azon nincs mit csodálkozni? Nem kevésbé veszedelmes kategóriája az alkoholfogyasztásnak a pincézés. Tagadhatatlan, hogy a pincézésnél az alkoholfogyasztási mód inkább családias jellegű lévén, a közerkölcsökre á pincének nincs oly rombolóhatása,minta korcsmának. Ha azonban ezen, — látszólagos előnyével szemben terhére írjuk azon fáktumot, hogy a pincékben több mértéktelenül élvezett ital fogy el mint a korcsmában és igy néprontó működése letagadhatatlan, — no akkor elmondhatjuk róla, hogy nem jobb a másiknál. Legveszélyesebb oldala a pincőzésnek, hogy szoros kapcsolatban van gazdasági helyzetünkkel, mert hiszen a gazdasági pangás következtében beállott borkereslet hiánya nagyban előmozdítja a túlhajtott pincézést. Kérdés, hogy mily fegyverekkel küzdjön társadalmunk az alti RDŐD ÉS VIDÉKE kohol elleni küzdelemben. Úgy vélem, hogy alkohol ellenes egylet alakítása bortermelő vidékünkön holt eszme, mert a nép még közepes rendszabályoknak sem vetné alá magát. Szerintem a korcsma pusztítása elleni védekezés tisztán csak az előirt rendszabályoknak szigorú betartására szoritkozhatik. Minthogy azonban ez egyedül á már elfajujt állapotokat teljesen nem orvosolhatja, vegye kezébe a társadalom is az ügyet és alakítsa meg a járási mértékletességi szövetséget, amely szövetség azután tanításokkal, a lehetőségi jópéldával és a központi hatóságoknak adandó helyi tájékoztatással mindenesetre oly üdvös működést fejthetne ki, hogy az eredmény nem késne sokáig. A pincézés elleni védekezés módját keresve a pincézés okára kell visszamennünk. Szerintem főleg ott van a baj ezen kérdésnél, hogy a termelő közönség vagy egyáltalán nem, vagy pedig csak a vidéki kis ügjmökök által dik tált árakon tudja értékesíteni borát; bizony ily körülmények között jogosnak látszik azon felfogás, hogy: minek prédáljam el, inkább megiszom, hiszen én dolgoztam meg érte. Alakítsunk pinceszövetkezetei és vonjuk bele járásunk minden bortermelő községét. Ha a nincstelen- ség nem nyomna annyira bennünket, azt mondanám, hogy létesítsünk borfeldolgozó ipartelepet, ámde ez a mai viszonyok között lehetetlen. Nem hiszem, hogy a garast különben is szorító bortermelő népünk a tisztességes értékesítés lehetősége mellett is oly nagy mennyiségű bort tartana meg saját használatára, a mennyinek elfogyasztása romlását okozza. Ám jól tudom azt, hogy ezen sorokban felvetett eszmék megvalósítása nem meríti ki azt a tevékenységet, amellyel az alkohol elleni küzdelem terén a társadalom tartozik. Azt is tudom, hogy nincs több olyan veszedelem, mellyel nehezebben lehetne megbirkózni, mint az alkohollal. Ez azonban még legkevésbé sem jogosít fel bennünket arra, hogy összetett kezekkel nézzük a pusztítást. — Tegyünk hát valamit, mert az alkohol maholnap teljesen tönkreteszi társadalmunk erkölcsiségét, gazdaságát! Vannak járásunkban oly férfiak kik rendkívüli organizáló erővel vannak megáldva; vegyék ezek kezükbe az ügyet, alakítsanak 10. szám. társadalmunkból védfalat és én hiszem, hogy ez sikerrel fog elébe ellenállani az alkohol pusztító rohanásának. Fő a kitartás és a jó szervezet! ómega. HÍREK. S Dr. Kepessy László, t A korán elhunyt s a megye egész társadalma által szeretett csengeri főszolgabírónak temetése junius 6-án folyt le a megye egész társadalmának részvéte mellett. Dr. Ivépessy László 1903-ban félévig vezette az erdődi főszolgabírói hivatalt s azért járásunk méltán veszi ki részét a gyászból, mely családját érte. — Dr. Csuka Mihály vármegyei tiszteletbeli főorvos tiszteletére junius 14-én este nyolc órakor a Korona termében bankett lesz hölgyek részvételével. Azt hisszük, hogy mindnyájunk által szeretett Miska bácsi ünneplésén minél számosabban fognak részt venni. — A sorozás még lapzártakor is folyik. A bizottság tagjai hétfőn reggel érkeztek ás pedig Nagy Lajos alezredes, Varjú Sándor százados, Gedeuh főhadnagy, Maár Béla hadnagy és Maszarik Móric dr. törzsorvos. Kedden a bizottság Dr. Jékey Istvánhoz, szerdán Dr. Nagy Sándorhoz volt hivatalos, pénteken pedig Kováts Sándorhoz volt vacsorára. Az eddigi sorozási eredmény kielégítő. — Helyettesítés és áthelyezés a vármegyénél. Vármegyénk főispánja Képessy László főszolgabíró elhalálozásával megüresedett csengeri főszolgabírói állásra az eddigi hivatalvezető szolgabirót, Szu- hányi Lászlót, az igy megüresedett szolgabirói állásra Bárt István köz- igazgatási gyakornokot, megüresedett két dijas gyakornoki állásra pedig Jákó Endrét és Bónis Gábor díjtalan gyakornokokat helyettesítette. Egyidejűleg Kállay Szabolcsot Avasujvárosba, Bárt Istvánt Mátészalkára, Tóth Tibort Fehérgyarmatra, Tóth Józsefet a vármegyei árvaszéktől az alispáni hivatalhoz áthelyezte. A csengeri főszolgabírói állásra már megindultak a kombinációk. Legtöbb kilátással Szuhányi László a jelenleg helyettes csengeri főszolgabíró indul a küzdelemnek. Az állás betöltése júliusban lesz. — Szatmármegyei fiirdöstatisztika. Szat- mármegye területén fürdője van: Szi- nérváraljának. Szinérváralja lakosainak száma 5.056, akik az elmúlt ,év statisztikája szerint igénybe vettek összesen 2.340 fürdőt, tehát évente száz lakosra esik 44 fürdő. Felsőbányának van 4.442 lakosa akik az elmúlt év statisztikája szerint igénybe vettek összesen 1.712 fürdőt tehát évente 100 emberre mind össze 38 fürdő jutott. Nagybányának van 12.877 lakosa, akik igénybevettek 11.024 fürdőt s igy 100 emberre jut évenként 85 fürdő. Nagykároly városnak van 16.078 lakosa, egy kádfürdője, részletes statisztika hiányzik. Mindanégy helyen van külön rituális fürdő is. Ellenben nincs fürdője a következő 3000- nél több lakossal biró községnek. Aranyosmeggyes (3.263) Avasfelsőfalu (3.253) Csenger (3.522), Erdőd (3.602), Fehér- gyarmat (4.627), Kapnikbánya (4.517), Mátészalka (5.935), Nagyecsed (4.665), Nagysomkut (3.013), Szaniszló (4.822) = 40.219. E kimutatáshoz csak annyit jegyezzünk meg, hogy Nagy- és Felsőbányának vízvezetéke lévén, sok magánfürdője van, ami lényegesen javítja a fürdési viszonyokat. — Nem alkalmas a veszettség elleni gyógyszer. Budaházi Zsigmondné, nagykárolyi lakos a veszettség ellen szert talált fel. A szert az alispáni hivatal felküldötte a földmivelésügyi miniszternek, aki véleményezés végett áttette az
