Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március

1922-01-24

_R e J3jín_j2JÍ_l i tik a _. Román hang_az erdélyi mar^/arságról. A kolozsvári JPatri?. hoszszabb cikket közöl dr.Jqiiá "Ztüia'r'ias tollából "A kisebbséged szervezkedése " cim.mal,* Bei,ta mindenek előtt mcgál 1 aoitj a,hogy a Magyar Szövetség müködéséneK I et'hes prefektus által történt felfüggesztése törvénytelen volt,A románság hibája - irja - hogy nem tud a kisebbséhgekkei szemben jó és kcnciliáns politikát bevezetni.Az is hiba,hogy nincs meg a jó közigazgatás és a törvényesség uralma.Miért csodálkozunk akkor - folytatja a.cikk - ha-azt látjuk, hogy a magyarok nem tudnál: lelkesedni sem az erőszakos.^i^akoj-tatasokert, sem pedig a közigazgatási _sz_ervek Jfolytonoj _zsorolásaiért., "Eíert várunk tiszteletet és szeretetet a magyaroktól az ország alaptörvényeivel szemben, amikor azt látjuk, hogy ezeket a törvényeket figyelmen kivül hagyják es lábbal taposságk éppen a mi hatóságaink ? ! Örvendeznünk kellene, ha azt látjuk, hogy a magyarok szervezkedni akarnak,törvényes harcot akarnak folytatni követeléseikért. . , -^Albánia ^s_Románia: kapcsolata. A bukaresti j\deveru'l__/ll.575. sz./ érdekes intervjüt • kö.zol.. An-ton JJéeea, albániai országos oláh Képviselőtől. JBeeea képviselő azért jöt~E Bukarestbe, hogy az albániai olah iskolák es egyházak segélyezési' ügyét rendezze a román közoktatásügyi, minisztériumban ,e e^lra szervezett balkáni ü^osztáiyban.Albániában - mondja - közel százezer oláh él,akiknek jorésze kereskedelemmel és ip^iTal-'-íogjveJlrozik. A román iskoláknak Albániában nagy hivatásuk van, melyek révén a román, kultúrának egyik fontos centruma lesz ez az ország.Amikor a román parlament 100 ezer lejt szavazott me

g egy Co.rit a-ban éoitendő román templomra, rendkivül mély benyomást tett az albániai románságra. Az egéjfz Balkán félszigeten csak Románia ' cs^Albinia nem szláv országok s igy ennek a ténynek jelentékeny politikai vonatkozásai vannak. Különben az á albánok komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az albán trónra Miklós román herceget hívjak reg,

#

mivel J2ied_herceg visszatértére senki sem szárnitMát. A legutóbbi albániai zavargásokat szerb ügynökök idézték elé a miriditak között s ez Szerbiának tiz millió dinárjába került. Ilivel az osztrák?!: es olaszos nagyszerű utakat épitettek a háború alatt - a gazdasági fejlődés szemmel látható, amit bizonyit az is, hogy Albániában meg nem ismerik a bankjegyeket,ott ma is aranypénz van forgalomban. . M Jt J &.Jk.£. A3,M-JL , , %^^^J^^^^^Ém^séA életéről. A kolozsvári Közgazdaság -baii /43.sz7 Wi(TAurél,a volt efSéTyi Irormányzótanács^penzugyminiszbere noszasabban -nyilatkozik Románia közgazdaságáról. A román valuta romlásának egyik okát az állam könnyelmű költekezésében, a könnyelmű adossagesinalasban,az állami adósságok kifizetésének teljes elhanyagolásában, a külföldi tartozások kamatainak nem fizetésében stb latja. íme egy példa, mondja Vlád . A Bratianu kormány 1918-ban 1,200 millió akkori francia frank értékű kincstárijep-yot helyezett, el francia, angol spanyol és amerikai valutában.Esek ellenértékevei arukat vásárolt.

t Igen ám, de sajnos javarészt luxus és Dineré árukat, izeket behoztak, de nem valóságos értékben adták el/ hanem peláául a francia frankot 1.5 lejjel számították - ner^ze a saját bankjaiknak es vállalkozóiknak. Es még ez a redukált ollenér-