Erdélyi sajtótudósító 1921. december - 1922. március
1922-01-24
ték- sem fcolvt be az álXaméosnztárba.mert az aruk egy része megromlott, egyrészét ellopták,márrészenei 1 oedig az elszámolását megkönyf'nyitetté őgy-ogy jótékony gyujtorátás. Az Avareseu kormány folytat-' ta az ilyen jeliegü gazdálkodást egy. hogy jelenleg a rövid lejarax tu külföldi adósságaink összege eléri .a három milliárd arany frankot, ami ma hatvan_mi 1líárd lejnek felel meg. Az bizonyos, nogy ennek á seftnok hasznából meg a regi Romániának is Csak* egy kis töredéke - egy tizede sem - részesedett sem közvetve-, sem Köz vétlenül, Most azonban az. egész Nagy Románia, tehát Erdély és Bukovina lakói is kell fizessük a számlát, minthogya kincstári tegyek kifizetését mindmáig - elfeledték. Ha ezek mellett a permisz és baksis rendszert, a teljesen nyilt korruoeiót- sem hagyjuk figyelmen kivül, azt hiszem eléggé okadatolva van a külföld bizalmának megrendülése, mely odáig meni.,hogy például az angol bankokban ilyen táblákat függesztettek ki; jje}£are_ef jtaanie ! - Óvakodjatok Romániától 1, Ti pénz slzükenék "egyik oka az, hogy az állam^a,részére__teljesitott_itthoni_szállitásokért réjaóta_*_nem_fj.zet. JTorülTSeiöl_e.gy_ ' • miTHáj;dda£ ádos _a_rzá/iritóknaT; s rie*?t ez az összeg ki van vonva a . TorgalómbóTe " ~Z " os .' Erdély, gazeiasági irányáról igy nyilatkozott Vlád^Magától Erdély .lakcsse gátol fkeg.hoay" inarí és kereskedelmi téren való gazdasági : fölényét felhasználva' - für.tetlenitso magát a régi király* ságbeii f pártpolitikai krdokeltségü toké kázsákmányolásával szemben, \ Keressen önmaga külföldi összeköttetéseket,„molyoket sokkal könynyebben megnyerhet, mint a l'irályságbeki vállalkozások, mert a fcül*» föld szi/-esőbben lep összeköttetéséé- az itteni, szolidabb alapokon a álló gazdasági intézményeknél. Sokat várhatunk e tekintetben az Amerikába kivándorolt erdélyi testvéreinktől, akik munkájukkal te• .kintélyes vagyont, jelentős tőkét gyűjtöttek. Meg kell találnunk az utat,melyen ezt a tőkét ide terelhetjük és a haza gazdasági megerősödését .munkáló tényezők sorába állithatjuk. Hiszek Erdély gaz. dasagí vezető hivatásában - fejezi be szavait Vládfüggetlenségében, ,boldog jövőjében,- ks hiszek Magyarország feltámadásában ezt mondjuk mi I R .P m á n _ k 8 _z i _g a _z _g a t á s _. • Ú#M$ó%6M?öü varyyyeáratlan. A bukaresti Aurora /G2.sz/ közli a "román pokol" rámsegei közül o. következőket: Sztrájkra izgatás gyanúja 'miatt letartóztatták C-h.Niculeacu tartalékos századost.Bevitték a vadászok kaszárnyájába, s ot-t irtózatosan elverték s amikor hivatkozott századosi rangjára . az egyik katona - azon a cimen, hogy őrnaggyá lépteti ele — addig ostorozta az arcát, amig a vér teljesen • elleptec - Ok, Ccdrcanü_hasonló vád alapján került a katonai kinzókamrába, először alánosán megbotozták meztelen testét s mivel nagy szakálla volt. a hóhéra mellé ült es kezdette tenni a szakállát.Ha paros sz-lat tépett ki, akkor pihenőt kapott az áldozat, ha páratlan volt a kitépett szálak száma, akkor újból megverték, fis ez folyt napokon at, rmig. a szét szekál 1 alánosán meggyérült,F.Friedmant éjjel, az agyából szállították el a katonák,kivitték a Prahova partjára s ott embertelen, kinzásoknak vetetté'* alá megtisztulás okából. • mielőtt a másvilágra küldenék, amint kinzói kijelentették. A rettenetes kínok miatt Üvöltöző ember hangjára a környékbeli kutyák a tet1 színhelyére gyeitek; t mar emberek is tartottak arra felé, mire a hóhéron elmenérültor.
