Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1913
15 a hazában élő magyarok valóságos szellemi és materialis orgiák közben vetkezik le a nemzeti jelleget és üzennek hadat minden fennálló rendnek, ma: a régi fénynél gyújtsunk új szövétneket mi is! Kövessük a hitbuzgó róni. kath. költőnek, Zrínyi Miklósnak örökidőkre intő jelszavát: „a ti vallástok nem a mi vallásunk, de a ti sérelmetek — a mi sérelmünk is!". . . Üdvözöljön e hazában mindenki saját hite szerint; de édes magyar hazánkat a fejlődés útján üdvözíteni: csak a polgárok összeforró, vállvetett munkájával lehet! Azért értsük meg, a míg nem késő egészen, értsük meg az evangélikus költőnek, Petőfi Sándornak eszméltető, intő szózatát is: A porszemet . . . mely csak magában áll, Elfújja egy szellő, egy lehelet; De hogyha összeolvad, összenő; Ha a porszemekből: szikla alakul, A íergeteg sem ingathatja meg! Fontoljuk ezt meg — elvált magyarok 1 És e jelszóval győzni fogunk a poklok kapuin is! . . . És most, ünneplő Közönség!... a krónikás felajzott lantjának hálaénekét zengje ajakunk: »Oh Uram, Tied a hatalom, méltóság, dicsőség! ... Tied minden, a mi a mennyben van" (I. Krón. 29., 11.). A Te kezedben van édes Hazánk sorsa, Collegiumunk jövendő fel- virulása, a Te kezedben van életünk, halálunk!... „Most azért dicsőítünk Téged", hogy a letűnt 246 éven át építetted e házat az építők verejtékével; megőrizted e hajlékot az őrizők éberségével; és megtartottad azt verőfényben és viharban a fentartók, a pártfogók mindent feláldozó örök hűségével . . . „Oh azért nem félünk, ha elváltoznék is ez a föld, ha hegyek omlanának a tenger közepébe. Zúghatnak (46. Zsoltár), tajtékozhatnak hullámai; nemzetek zajonghatnak, országok tombolhatnak véres hadi zajban: Istennek városa: a mi Collegiumunk biztonságban áll, mert Isten keze hadakat némít el a föld széléig, ívet tör, kopját ront;" mert Isten oltalma őrzi Collegiumunkat nemzetünk javára örök időkön át! . . . Hogy — úgy legyen, ez esdő fohászszal az 1Q13/i4. isk. évet, a Collegium négy tanintézetében, e gyülekezet szine előtt is: Isten nevében ezennel megnyitom. Még az iskolai évnek ünnepélyes megnyitása előtt, 1913. évi szept. 17. és 18. napjain tartatott meg Miskolczon a kerületi közgyűlés, mely a Collegium igazgató-választmányának jelentését az 1Q12/13. tanévről tudomásul vette, „elismerését fejezte ki sikeres munkálkodásáért a Collegium igazg.- választmányának és tanári-karának, egyben biztosította őket arról, hogy az egyházkerület a Collegium egységének csorbítatlan fentartására és intézményeinek továbbfejlesztése érdekében, miként a múltban, úgy a jövőben is a legmesszebbmenő áldozatok hozatalára kész".
