Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1909
113 Fiúméba, hol a „Tersatto"-t, a várhegyet nézték meg, honnan gyönyörű kilátás nyílik a Quarneróra. A történeti nevezetességű vár- és templomban nem sokáig időzhettek a késő esti óra miatt. Nyugovóra kellett térniök, nehogy a reggel 7 órakor Velenczébe induló „Salona" hajót lekéssék. Kezdetben még gyönyörködtek a halak és hullámok játékában, de később a bóra által felkorbácsolt hullámok oly erővel törtek a hajóra, különösen a nyílt tengeren, hogy a tengeri betegség egészen levette őket lábukról. V2 6 órakor végre feltűnt a várva-várt Velencze. (Márczius 21.) Hering úr, a vezető, már várt a hajónál, s gondolára ülve mentek lakóhelyükre, s Frau Schmütz-Monti kényelmes szobáiban lerakva podgyászaikat, rendben vonultak Panada úr vendéglőjébe, hol már várta őket a jó vacsora. Sétálva még kissé a városban, nyugalomra tértek. Másnap, vezetőjük kalauzolása mellett, a Szent Márk teret és templomot, az épülő Campanile-t és királyi palotát, majd a Piazettán fekvő Doge-palotát és Libreriát tekintették meg. A fény, a pompa, a műemlékek maradandó hatásával folytatták tovább útjukat délután, a mikor is a Canale Orande palotái, Goldoni, Colleoni és a Fundamenta nuova megtekintése után a Lidora mentek ki, hol a remek kilátásban gyönyörködtek. Csodálkozás és gyönyör kisérte őket mindenütt útjokban. Este egy részük a „Rossini“-szinházba, másik részük pedig gondolázni ment. A gondolázók jártak jobban; másnap este a színházban voltak vágyakoztak már a gondolázás isteni élvezete után. (Márczius 22.) Reggelre — minthogy vezetőjüket a borsos ár miatt elengedték — maguk folytatták szemlélődéseiket, miből bőven kijutott. A San Oiorgio Maggiore-templom, a Oiardini Publici — a hol Garibaldi szép szobra áll —, a muranoi üveggyárak, a Campo Santo és a Frari- és Thoma-templomok voltak azok a helyek, melyeket bejártak. Különösen kiemelendő e két utóbbi hely, melyek közül a Frari-templomban Canova és Tizian síremléke, a másikban Bellini: Madonnája, Tizian: Pesaro Madonnája azok, melyek különösen lekötik az ember figyelmét. Sok templomot jártak be, s mindenütt a legkiválóbb mesterek, Tizian, Tintoretto, Palma Vecchio és Giovane képeiben gyönyörködhettek. (Márczius 23.) Az utolsó napon (márczius 24.), a melyet még Velenczében töltöttek, a mesés szépségű „Santa Maria della Salute"-templomban és műkincseiben s különösen az „Accademia di belle Arti" kincseiben gyönyörködtek, melyek közül három hatalmas kép, Tizian: Assuntája, Paulo Veronese: Lakoma Lévinél és Tizian: Mária bemutatása czímű képek azok, melyek legmélyebb hatást gyakorolnak az emberre. Természetes, hogy rengeteg műkincs van itt összehordva, de ezek felsorolása lehetetlen. Még bolyongtak egy kissé a városban, de azután elbúcsúzva szállásadójuktól és a vendéglőstől, siettek a „Salona"-ra, s este 8 órakor elindulva Velenczéből, másnap reggel (márczius 25.) 7 órakor Fiúméba érkeztek, honnan kevés idő múlva indult vonatuk Zágráb felé, hova d. u. 2 órakor érkeztek. Az állomáson várták már őket a „Zágrábi Magyar Kör" képviselői, kiknek kalauzolása mellett megtekintették a szép és rendezett város nevezetesebb épületeit, az egyetemet, a színházat, az országgyűlés és Coll. Ért. 1909-10. 15
