Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1896

nem csekély hatása volt lelkére a természet s Késmárknak virágzó iskolája. A Tátrának égbe emelkedő' óriás csúcsai s a rajtuk nyár derekán is a nap sugaraitól csillogó hó, a szebbnél-szebb sziklaormok, tengerszemek, a hatalmas fenyvesek, melyek beláthatatlan messzeségben borították el a hegység lejtőit, a Szepességnek gazdag növény- s állatvilága mind megannyi külső erő, mely az eleven eszű gyermekre mindenkor nevelőleg s lelkére irányítólag hat. Ki tudná megmondani, hogy Hazslinszky Frigyes fogékony lelkére mily mértékben hatott? A mit a természet rendkívüli szépsége és gazdagsága nyújtott, ő azt mind igyekezett kiaknázni s feldolgozni. «A rajzolást s kőfaragást (palakőbe) folytatta az első grammatikáig s ezen korban (annyira) ismeretes volt rajzolási ügyessége, hogy Dubovics szenátor, leányának rajzolásban való oktatását reá bfeta.»1

Gyors fejlődéséről, kitűnő képességéről és már akkor nyilatkozó tanítási hajlamról szól azon körülmény is, hogy öcscsét, H. Tamást, ki kartársa volt a Collegiumban s nála körülbelül egy évvel előbb halt el, ő vezette be az írás-olvasás titkába egy kakasos abc-és könyv segítségével s ő tanította magyarul Campenak magyarra fordított Robinson Crusoe-jával, hogy a mikor iskolába vitték a beteges gyermeket, annyira elő volt készítve, hogy a grammatikai osztályba felvették.2

A késmárki híres evang. iskola akkor teljes lyceum volt, azaz a rendes gymnasiumi osztályokon (donatus, grammatika, syntaxis és rhetorika, összesen 8 év) kívül voltak bölcsészeti, jogi és theo- logiai évfolyamai, a melyekben egyes szaktárgyakat is tanítottak és képesítést adtak egyes állások betöltésére. Kiváló tanárai nagyhírűvé tették az iskolát s 1825-ben 396 tanulója volt. A tanárok közül Hazslinszky tanulóéveiben különösen Benedicty János, Kralo- vánszky István, Schneider János és Mihályik Dániel váltak ki részint tudományuk, részint pedig paedagogiai tapintat és jó modoruk által.3 S ha elgondoljuk, hogy egy-egy kedvelt tanár mennyire képes idomítani egy tehetséges és szorgalmas ifjú lelkét, elképzelhetjük, hogy ezen tanároknak tanítása nem tűnhetett el nyomtalanul.

Mint magyarhoni evang. középiskoláink általában, úgy a késmárki is a humanisztikus iránynak hódolt, fősúlyt fektettek tehát

1 Coll. can. visit, jkönyv 1885. - 2 Coll. can. visít, jkönyv 1885. — 3 Palcsó István:

«A késmárki lyceum története», 47—68 oldal. A «Prot, egyházi és isk. Lap» 1896. évi 48. számában dr. Szlávik Mátyás tévesen a két Hunfalvy tanítványának mondja Hazslinszkyt, a mi azért nem lehet, mert Hunfalvy Pál 1842-ben, Hunfalvy János 1846-ban hivattak meg jogtanároknak, a mikorra már elvégezte késmárki tanulmányait.