Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1896
a tanárok a latin nyelvnek és a klasszikusoknak tanítására s megértésére s ezek mellett a magyar nyelv, földrajz, számtan, természettan stb. reál-tárgyak csak másod- és harmadrangúak voltak. Alakulnak ugyan magyar nyelvművelő társaságok s követelik a magyar nyelvnek tannyelvvé való emelését; a reál-irány folytonosan küzd a túlságos és az élet gyakorlati követelményeivel sokszor ellentétben álló klasszikus tanítás ellen: iskoláink mindamellett a klasszikái humanisztikus nevelést s tanítást tartják helyesnek, a reáltárgyak kevés időt szorítanak egészen az 1846. évig, a mikor egyházunk a zay-ugróczi tanterv alapján a magyar nyelvet mondja ki általános tannyelvvé s a reáliák tanítására nagyobb gondot s több időt kíván fordítani. Ezen iskolában Hazslinszky lelke elsajátíthatta mindazt a jót és szépet, a mit a humanisztikus nevelve-oktatás nyújtott. Szorgalmasan s nagy sikerrel tanult; ismeretek után vágyó lelke azonban nem elégszik meg azzal, a mit az iskolában tanítanak, hanem búvárkodik a természet ölén s a már grammatista kora óta megszeretett növénytannak él és annyira felkelti maga iránt tanárainak figyelmét, hogy ezek a magyar orvosok- és természetvizsgálóknak Beszterczebányán 1836-ban tartandó gyűlésére saját költségükön küldik el.1 Már ezen korban forgatja a tollat s több természetrajzi művet ír2 (logikus korában németül : Botanische Terminologie in Abrissen, Topographie des Zipser Comitats)2 melyek azonban nyomtatásban nem jelentek meg és kristálymintákat farag hársfából, melyekből 254 darab az eperjesi Collegium érdekes gyűjteményét képezi.3 Gymnasiumi tanulmányainak végeztével Sárospatakra ment jogot hallgatni, a hol magyar nyelvi tudását is tökéletesíthette. A jog azonban, úgy látszik, nem igen elégítette ki, mert itt is folytatta a természet tanulmányozását, követve a növények ismeretére vágyó lelkének hajlandóságát. Már itt írt a maga használatára egy növénytant írt: «Compendium florae universalis» 174 növényi képpel, melyet szintén nem adott ki.4 Egy év múltán 1839-ben hazajött Sárospatakról s Késmárkon folytatta tanulmányait a bölcsészeti és theologiai szakon egész 1841-ig. Ezen időben gyakran történt, hogy a jeles képzettségű ifjút tanárai hosszú időkön keresztül egyes beteg tanárok helyett pótlónak használták az alsó osztályokban s ő mindannyiszor becsülettel állotta meg helyét. 1 Dr. Mágócsi Dietz Sándor f. i. nekrológja. — 2 Coll. can. visit, jk. — 3 Dr. Mágócsi Dietz S. f. i. nekrológja. — 4 Coll. can. visit, jk.
