Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1895
Há lafohász. Irta és elmondotta dr. Szlávik Mátyás. Örökkévaló felség, nagy Isten, ki felül állsz a változások törvényein, Magad lévén az első és az utolsó, a kezdet és a végezet: «Előtted az évezredek s a szempillantás nem különböznek». Mert «Előtted ezer esztendő olyan, mint a tegnapi nap, mely elmúlt s az éjszakának negyedrészt, s a Te esztendeid soha el nem fogynak. «A hála szent érzelmeivel áldunk Téged, a királyok királyát, a népek és nemzetek Urát, a magyarok hatalmas Istenét, azért a véghetetlen kegyelmedért, a melyet ezer esztendő lefolyása alatt hazánk és nemzetünk iránt megbizonyítottál, annak minden fiát és tagjait védőszárnyaiddal takargattál s testi és lelki jólétükről mindenha oly bölcsen gondoskodtál. A mit csak hazánk ezeréves történetéből leolvashatunk, az mind irántunk való különös kegyelmednek s határtalan szeretetednek nyilvánvaló bizonysága. Fajunk megszaporodása, a művelődés terén való áldásos munkássága, a keresztyén hit szelídebb világa s ennek folytán a tisztább és nemesebb erkölcsök meghonosodása Te Tőled jutott nékünk osztályrészül. A Te szent fiad hon- fentartó, honmentő és építő evangéliuma; a reformátióban a vallásszabadság elvének diadala; a polgárodás, tudomány, ízlés, művészet, földművelés és mesterség előtt való meghódolásunk, a melyek immár a művelt népek és nemzetek sorába emeltek bennünket, — mind, mind a Te irántunk jó és balsorsunkban megbizonyított kegyelmednek munkája, s arra utalnak bennünket, hogy az új ezerévben is egész éltünkben : társadalmi, családi, állami és egyházi viszonyainkban s nemzeti törekvéseinkben és küzdelmeinkben is csak a Benned vetett hit, a Te atyai segedelmeddel folytatott munkásság, szabadság és honszeretet legyenek a mi vezéreszméink. Ha angyalok nyelvén szólanánk is, mégsem tudjuk megszámlálni és meghálálni atyai jóságodnak millió bizonyságait, a melyekkel — mint hajdan Izraelnek — adtál hazánknak Mózeseket és Józsuákat, Dávidokat és Salamonokat; hős őseinket győzelemről győzelemre érdemesítetted, nemzetünket szent fiad drágán megváltott evangéliuma tengernyi áldásaiban részesítetted; hazánk vagyoni, erkölcsi, politikai és művelődési fejlődését itt, collegiumunk ez ősi dicsőséges falai között is elősegítetted ; állami, polgári és lelkiismereti szabadságunkat minden bel- és külellenségtől Collég. Ért, 1
