Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1893

17 tikája, .annál sötétebb színű lesz ugyanezen ország azon népéleti tüneménye, hogy a szegénységnek tettenetes gyomra van, meg­emészti az államépületet tartó két fó'oszlopot: a tulajdonjogot és a családi tiszta erkölcsöt nemcsak, hanem megevén a saját egész­ségét, étvágya gerjed a mások egészségére is; viszont nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a keresetképtelenek: a csecsemők, betegek és összetöpörödött aggok: a testi tökéletlenségnek, a testi eró' hiányának éló' bizonyságai akarva sem lehetnének ártalmára a társadalomnak, mert bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatá­rozásukat testi gyarlóságuktól nem vihetnék keresztül (Bluntschli). Ezen álláspont azonkívül, hogy a jótékonyság működéséről egészen megfeledkezik, azon főhibában szenved, hogy az alapgondolatához szigorúan ragaszkodó gyakorlatban épen a társadalom legszánal- . masabb és legártatlanabb alakjai a közsegélytó'l elesnének egyfelől, másfelől pedig a társadalomnak ártani tudó és kész szegények jó­indulatának — a társadalomnak okozható kár nagysága szerint meg­alakuló — ára hol alacsonyabb, hol magasabb, de a nélkülözhetlen életszükségletek értékét mindig felülhaladó volna. A német birodalomnak a közsegélyre kötelezett lakóhelyről szóló 1870-iki törvényén azon alapelv vonul végig, hogy a köz­segélyezési kötelezettség szükségképen összefügg az állami élet gaz­dasági oldalával és elvileg azon közönséget terheli, melynek javára váltak a közsegélyre szorultnak gazdasági szolgálatai abban az idő­ben, a mikor közsegély még nem kellett. (C. Rocholl 57. 1.) Hogy e közönség az állam maga, az nem vitás. Az előállítási helyén elfogyasztott termelvény közvetve ezen helynek használ, akkor is, ha a termelő maga fogyasztja el termelvényét, akkor is, ha a ter­melő személye külömböző a fogyasztóétól és a termelvény kivétel­képen nem mind a kettőnek, hanem csak egyikük gazdasági érdekét gyarapította; a közsegély nyújtására tehát ezen helynek (városi, falusi) közönsége lesz kötelezve. Mihelyest azonban a fogyasztás nem a termelés helyén történik: vagy a közsegélyre kötelezett közönség iránt támad bizonytalanság, ha azt nem lehet tudni, hogy a munka eredményéből a fogyasztó és termelő közül melyikre szár­maztak gazdasági előnyök; vagy -— a gazdasági előnyök a fogyasztó és termelő hely között megoszolván — e megoszlás mértéke, vagyis az iránt, hogy e két hely mily arányban viselje a közsegélyezési költ­séget Ámde tekintve azt, hogy úgy a termelő, mint a fogyasztó többnyire csak egy-egy tagja ugyanazon — nemzetül tolytatott —- gazdálkodási életközösségnek : a munka haszna, noha csak egyikü- _. __ C ollég. Ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom