Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1891
6 szokásai: akként vallásos ismereteink, érzelmeink s erkölcsi életünk szükségszerűleg más és más módon nyilatkoznak. S habár a legtöbb vallásnak s így a zsidónak és keresztyénnek is kiválóan az Isten kijelentése képezi főforrását, azért mégsem lehet azt követelni, hogy e kijelentést mindenki egyformán értelmezze s méltányolja, midőn az emberi gondolkozás önállósága s az erkölcsi szabadság kizárja nemcsak ennek lehetőségét, hanem azt is, hogy egy ember felfogása kötelező legyen mindenkire. Ezen természetes alapon keletkeztek a különféle vallásos nézetek, felekezetek s egyházak; ez okból bírnak létezési jogosultsággal s ezért önfenntartási ösztönszerű kötelességöknek tartják a vallásoktatást úgy szervezni, hogy az egyházi felfogásuknak megfeleljen. Innét kell magyaráznunk a sokféle, egymástól nagyon eltérő vallásfogalmak, vallásos nézetek s tanok keletkezését, a melyeket rendszerbe foglalnak az egyes felekezetek s megismertetni, betanítani törekszenek, hogy jövőjüket biztosíthassák. Minél műveltebb az emberiség, annál többet okoskodik az Istenről, világról, jóról, rosszról, bűnről s megváltásról, így tehát mindig több és több felfogás és tan lehetséges a vallás körébe tartozó tárgyakról. Ezeknek épp úgy van jogosultságuk, mint a hogy a különféle kér. felekezetek nemlétezéséről nem lehet szólani. De viszont ezen különféle tanokkal s felfogásokkal szemben minden egyes felekezetnek önmaga iránti kötelessége álláspontját megvédeni, tanainak igazságát kimutatni s a mennyiben a haladásnak és az emberi tudománynak is előmozdítója, azzal együtt haladva lassan, óvatosan reformálni, hogy az emberi lélek jogosult vallási kívánalmainak mindenkor megfelelhessen. Minthogy tehát minden vallásnak vannak bizonyos, egyháziaknak nevezhető tanai, s minthogy minden vallásfelekezetnek, vagy ha úgy tetszik, vallástársulatnak nemcsak joga, hanem ösztönszerű kötelessége úgy az általános vallásos érzelmeket ápolni s ismereteket terjeszteni, mint saját felekezeti tanait megismertetni, azoknak igazságáról leendő egyházi tagjait meggyőzni s akaratukat a saját egyházi érdekökben befolyásolni: annálfogva középiskoláinkban nemcsak jogosult, hanem természetes is a vallásnak felekezeti irányban való tanítása. Ha pedig általában minden középiskolában jogosultnak kell a törekvést tartanunk, úgy sokkal inkább azon középiskolákban, melyeket az egyes egyházfelekezetek maguk tartanak fenn; mert hisz a felekezetek ezeket nemcsak az általános emberi művelődés s a hazai kultúra érdekében alapították, hanem azért
