Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1890

13

köveket kezdenek dobálni s éppen iszik, midőn egy kő a palacz- kot úgy éri, bogy nemcsak ez törik, hanem három foga is. — Egy másik példa a következő: „Vidéken egy istállóban Hamlet-et adják; az istállót is, mert szükség volt rá, felében elrekesztették ponyvával s éppen innen dugja ki fejét egy ökör, midőn Hamlet az apja lelkét köszönti “ Ezt a komikumot a helyzet komikumának is lehet nevezni, mert „nem az egyén, de bizonyos körülmények találkozása idézi elő a komikumot“.* Mindezek a példák mutatják, hogy a fenséges akaratlanul is válhatik komikussá.

2. De az ember szántszándékkal teheti komikussá, nevetségessé a fenségest. Itt tehát az emberi akarat is nagy szerepet játszik. Ez két módon történik:

aj Az első mód az, hogy a fenséges képzeletből megtartjuk az alakot és egészen közönséges tartalmat, pl. közönséges történetet öntünk bele a mindennapi életből, s keletkezik a fenségesnek a paródiája. Pl. veszek komoly értekezést, megtartom formáját, kifejezéseit s elmélkedem a kávé-ivásról, a burgonya-főzésről: ezzel előáll a nevetséges. Ilyen Vörösmarty „Hontalan“-jánalc a paródiája „A sehonnai“ (Zagyva Péter), mely így kezdődik:

Rongyos bugyogóbau ki jársz,

S üres zsebet mogorva társz, stb.

Vagy: „Az elnyűtt vászonkabát“ (Kakas Márton, Jókai Mór) Vörösmarty M. „Kis gyermek halálára“ czímű elégiájának paródiája:

Megtetted immár a szolgálatot,

Kedves kabát! hamar tevéd azt; stb.

Vagy „Csont“, Garay „Kontójának paródiája Pákh Alberttól:

Harmiucz színész Létára tart,

Éhenhalálra kész, stb.

Vagy „A bekecshez“, Berzsenyi D. „A magyarokhoz“ czímű ódájának a paródiája (Pajor):

Romlásnak indult hajdan erős bekecs Nem látod, a meggyszíne mikéut fakul?

Nem látod a boszus molyoknak Ostromait nyomorult irhádon?

Arany János parodiálja Vörösmartynak „A magyar költő “-jót „Az új magyar költő“ czímű paródiában:

* Greguss A. Rendszeres Széptan, 210., 211. 1.