Kerületi evangélikus collegium, Eperjes, 1885
— 10 — hiányokat is részrehajlatlan figyelemmel szemlélik, szomorúan tűnt fel az a helyzet, melybe jogakademiáink általában jutottak, az a hanyatlásnak indult, tarthatatlan, s talán e nemű tanintézeteink jövőben való sorsát is kétségessé tevő állapot, melyet ezeknek élete felmutat. Képezze tehát ez alkalommal feladatunkat az, hogy röviden összefoglalva bemutassuk jogakademiánk történetét, s foglalkozván azon okokkal, melyek hazai jogakademiáink életében hanyatlást eredményeztek, — mutassuk ki ezen tanintézeteink, — s ezek sorában kiválólag collegiumunk jogakademiája — fentartásának okvetlenül szükséges voltát. I. Az eperjesi ág. ev. kér. collegium jogakademiájának, magyarországi ág. evang. vallás-felekezetünk ezen egyetlen jogi szaktanintézetének a gyökerei és legvégsőbb szálai felnyúlnak egészen a XVII. század második feléig, mikor a io osztályból álló collegiumban 1667-ben jogi, (kiválólag magyar közjogi s politikai) előadások tartattak a 9-ik osztályban, és pedig Pankratius Mihály által, ki nevét egy becses közjogi munka (Tractatus politico hist, iuridicus iuris publici regni Hung. Kassa. 1668.) megírásával is emlékezetessé tette. Utánna azonban hosszabb szünet következett. A tanintézetre jött szomorú napok alatt, melyekben csak elnyomást és üldözést kellett tapasztalnia mindenfelől, a jogi tanítás megszűnni látszik és szünetel egészen a jelen század elejéig 1815-ig, a mikor Tomka István hires ügyvéd kezdette meg, tisztán jóakaratból, minden díjazás nélkül, heti 4—6 órában a jogi előadások tartását, mit azonban 1817-ben már beszüntetett. 182%-ban a híres Kövy kitűnő tanítványa Csupka András ügyvéd vette át, a coll. pártfogóság megbízásából, a magyar jognak rendszeres tanítását. 1826-ban vállalkozott a 6000 frtra gyűlt coll. kamattartozások behajtására, mely behajtandó összegekről a collegiumi gyűlés azt határozta, hogy ezek tőkealapul szolgáljanak a jogtanár fizetésére. Csupka a magyar jognak tanítását egészen 1851-ig oly sikerrel vitte, hogy csakhamar ország- hirre emelkedett. Hazánk legtávolabb eső helyeiből is sietett az ifjúság felkeresni őt, s előadásaiból ismerni meg hazai jogunk elveit, úgy hogy tanítványainak száma némely években meghaladta a százat is. Az 1852. juni 14—19. napjain tartott népes közgyűlés, a jogi tanfolyamnak 2 évre való kiterjesztését határozta el, rendes tanárul Schulek Gusztávot, s melléje póttanárokúl Dr. Vandrák Andrást és Herfurth Józsefet választván. A collegium azonban a folyton bizalmatlankodó kormányhatóságok részéről szüntelen gyanúsításnak lett kitéve, úgy hogy nem egyszer bezáratással is fenyegettetett; — s midőn ily viszonyok között a fő jogtanár i852/3-ban állásáról kormányilag elmozdíttatott, a jogakademiai előadások tartásában ismét —- majdnem 10 évig tartó szünet következett be,