Kerületi evangélikus collegium, Eperjes, 1885
— 11 — s csakis az alkotmány helyreállítás után kezdtek a collegium buzgó és áldozatkész pártfogói komolyan foglalkozni a jogi tanfolyamnak főiskolánkban való újra szervezésével. Az 186 J/a- tanév kezdetén, szeptember 2-án megtartott pártfogósági közgyűlés, — meggyőződvén arról, hogy a jogi tanfolyam a collegiumnál többé nem nélkülözhető, — elhatározta annak — eleinte mint régen volt, I évre, később azonban, belátván azt, hogy a tantárgyak szaporodtával ezen idő a jogi tanulás kellőképen való elvégzésére elégtelen, — 2 évre való felállítását, s oly módoni berendezését, hogy az a királyi jogakademi- ákkal a versenyt kiáltani képes legyen. Az eképen szervezett tanfolyam 43. hallgatóval nyilt meg az i86j/2 isk. évben, az 1861-ik október 16 án ünnepélyesen beiktatott rendes tanár Glós Károly, továbbá dr. Vandrák András, Schulek Gusztáv, Tillisch János és Irányi István tanárok működése mellett. Az újonnan alakult jogi akadémiának azonban, melyben az államtudományoknak és a római jognak rendszeres előadása most kezdetett meg először, igen sokat kellett küzdenie a kezdet nehézségeivel, s különösen soká kellett várni arra, míg a felső helyről megkivántató elismérést megnyerhette. így az 1862-ik évi február 23-ki coll. gyűlésen tárgyaltattott a m. kir. helytartótanácsnak in- tézvénye, melyben észrevételek hozattak fel a jogakadémiának újonnan való felállítása ellen, s mely a jogtanároknak lett kiadva azon czélból, hogy arra czáfolatot készítsenek; míg az 1863. febr. i-én és juni I-én tartott gyűlések is szükségesnek látták a m. kir. helytartótanács elismerésének szorgalmazását, határozván, hogy e tekintetben az udvari cancelláriánál, sőt esetleg magánál O Felségénél is megtétessenek a szükséges lépések. Az 1863. juni 24-kén tartott isk. gyűlésen szomorúan tétetett jelentés arról, hogy jogakadémiánk hallgatói nyilvános vizsgákra nem bocsáttatnak, mert a tanintézetünk részéről kiállított bizonyitványok érvényeseknek nem tekintetnek, s ugyanezen gyűlés által ez ügyben a megkivántatandó erélyes lépések megtételére Joób Vendel akkori coll. felügyelő elnöklete alatt Bánó Józsefi Nagy László, dr. Vandrák András és Glós Károly urakból álló bizottság küldetett ki. Végre a m. kir, helytartótanácsnak 1863. juli 7-én 47.546. sz. a. Budán kelt leiratában közöltetett, hogy a kormánynak jogakademiánk megnyitása ellen kifogása nincsen; — míg az 1863. szept. 4-kén kelt kegy. udvari rendelettel kineveztettek az államvizsgálati bizottsági tagok is. 1864-ben már vizsgálatok is tartattak, azonban a bizottság működése a m. kir, helytartótanács által csakhamar be lett szüntetve, és csakis ismét évek múlva a br. Eötvös József vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterrel folytatott tárgyalások után, voltak jogakademiánkon államvizsgálatok tarthatók. Daczára azonban mindezeknek, — és épen ez igazolta jogaka- demiának szükséges voltát és létjogát — a hallgatóság száma tanintézetünkben folyton növekvőben volt egészen i873/4-ig, és pedig oly hatalmas mértékben, hogy az a negyedik évben megkétszereződött, a hetedikben megháromszorozódott, a tizedikben megnégyszereződött és a tizenhar
