Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1877
7 kel együtt járó rokon — vagy éllenszenvileg ható elemek, döntő fontosságú szereplők az erk. világban. Az erkölcsi világot tellát nemcsak érteni, de sőt főleg érezni is kell. A ki szive mélyében át nem érezte az erkölcsi világ lényegét, belbecsét és alakjait, az meg sem fogja azt érteni, — kellőleg méltánylani s mellette felbuzdulni annál kevésbbé. Főfő dolog tehát itt, a szivet nyerni meg a nemes ügynek s ennek a tisztán melegen érző szivnek revelativus tolmácslása mellett mutatni fel az erk. világ fenséges ideáljait. Ezt kívánjuk tenni a következőkben, a mennyire ezt erőnk s e szűk keret engedi. V. Az erkölcsi világ fönyilatkozatai. Az erk. törvény főkövetelései, az erk. világ vérforgásának mintegy fő üterei: a becsületérzés, a jogérzet s a kötelességérzet, melyekből aztán kibuzognak az erk. világ szigorúan követelt, de jótékony és dicső cselekedetei. Ezek mellett párhuzamosan szabadon fejlődnek a lelki szépség és tiszta szeretet erényei és ékességei. Amazokról szólva első helyen áll 1. A becsületérzés. a) Ennek lényege. Erköcsi létünk eszméjével szorosan összefügg sőt annak corollariuma a becsület eszméje és érzése. A becsületérzés áltáljában ép, eleven érzése annak, hogy az ember ember, azaz erkölcsi lény, személy, övezve elidegenithetlen méltósággal (Würde), mely magunk és minden más személy részéről tiszteletben tartást (Achtung) követel. Később mikor már az erk. világ dúsakban kifejlett, a becsületérzés ezen szellemi töke igaz becsének érzete, mely józan Önérzetté fokozódik, később férfias Önállási s függetlenségi érzetté szilárdul s egyúttal lelke tisztasága s teljesített kötelessége öntudatában nemes büszkeséggé, mely azonban hiányai érzetében nemes szerénységgel is párosul s felsőbb voltát senkivel sem akarja kellemetlenül éreztetni. Az erkölcsi világ ezen élő nemes őrje, fejlesztője és dísze azonban fejlődése folyamatjában számos ferde irányoknak és veszélyeknek van kitéve, mint azt a történelem s mindennapi tapasztalás is bizonyítja. Az erkölcsi tiszta elemekhez hozzávegyülnek más különnemű önző becsérdekek, az ábrándos képzelet s a számitó értelem, de leginkább a bennünket ámító szenvedélyek részéről.
