Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Sáchárit - Reggeli imák - A Tóraolvasás rendje

TÓRAOLVASÁS JOM KIPUR DÉLELŐTTJÉN

227

szíve hajlamát követte. Láttam útjait, mégis meggyógyítom és vezetem őt, vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak, megteremtvén ajkaik termését. ״Békesség, békesség a közel és a távolállóknak!” - mondja az Örökkévaló - ״és meggyógyítom őt!” De a gonoszok olyanok, mint a háborgó tenger, amelynek nincs nyugvása, és vize sarat és iszapot kavar fel. ״A bűnösök számára nincs békesség” - mondja Isten.

Kiálts tele torokkal, ne sajnáld, emeld fel hangodat, mint a sófár, mondd meg népemnek, mi a bűne, Jákob házának - mi a vétke, mert ők nap mint nap keresnek engem, szeretnék megismerni útjaimat, mintha oly nép lennének, mely igazat tesz, és nem hagyta el Istene törvényét. Igaz ítéletet kérnek tőlem, és Isten közelébe kívánkoznak. ״Miért böjtöltünk, ha nem láttad, minek sanyargattuk magunkat, ha nem vetted tudomásul?!” De hiszen böjtnapokon is dolgaitok után jártok, és mind a nyomorultakat hajszoljátok; böjt közben is pereskedtek, viszálykodtok, gonosz ököllel verekedtek! Ne úgy böjtöljetek, mint ma, hogy meghallom hangotokat a magasban. Ilyen lenne a kedvemre való böjt? Hogy az ember sanyargatja önmagát, lehajtja fejét, mint a káka, zsákot és hamut tesz maga alá? Ezt hívnád böjtnek, oly napnak, mely az Örökkévalónak tétszik? Nem inkább olyan böjt lenne kedvemre, mikor feloldjátok a gonosz bilincseket, leoldjátok a járom köteleit, szabadon bocsátjátok az elnyomottakat, és minden jármot összetörtök?! Nem az, mikor megosztod kenyered az éhezővel, és a nyomorult szegényeket házadba veszed, ha meztelent látsz, felruházod, és nem zárkózol el testvéredtől?! Akkor mint hajnalpír hasad majd világosságod, és hamar eljön gyógyulásod, igazad jár előtted, és az Örökkévaló a nyomodban. Akkor, ha hívod, válaszol neked az Örökkévaló, ha kiáltsz hozzá, azt mondja: itt vagyok! Ha eltűnteted az igát közületek, nem mutogatsz ujjal és nem beszélsz rosszat, hanem adsz kenyeredből az éhezőnek és jól tartod a szenvedőt, akkor felragyog fényed a sötétben, homályod mint a déli napfény. Az Örökkévaló vezet majd szüntelen, szárazság idején is jól tart téged, csontjaidat meg-