Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
63 zel egy egész sorozata olyan foglalkozásnak fog kiesni a törvény alkalmazási területéből, a mely eddig odatartozik. Többek között a bankok, közlekedési és hasonló vállalatok. Másrészt nem lesz kielégítő ez a meghatározás, mert az ipari bíráskodás kérdésének mai stádiumában már támogatásra sem szorul az a tétel, hogy minden elképzelhető szolgálati szerződés arra az egyszerű, olcsó és gyors igazságszolgáltatási útra terelendő, a melyet az ipari bíráskodás képvisel. Annál erősebb ez a tétel ma, mert kétségtelen szocziálpoli- tikai rendeltetése van, a mennyiben a gyorsaságon és olcsóságon kívül a közvetlenül érdekelt laikus elemnek autonom beleszólást és bíráskodási jogot ad. Egyébként azonban e tétel már teljesen keresztülhatolt a modern tételes jogokban is. Több svájczi kanton elfogadta már, így többek között: Oenf-kanton az 1897. évi május 12-én törvényben, a hol az egyes foglalkozási ágak számára külön bírói tanácsokat fölállít és a magánemberek, valamint a vegyes foglalkozásúak munkaviszonyát, ideértve a földművelést, szellemi foglalkozást, szabad foglalkozást is az ipari bíróság elé utalja. (így névszerint is kiemeli bankárok, tőzsdeügynökök, színészek, zenészek stb. foglalkozását.) Luczern kanton fakultative utalja hozzájuk az egyéb foglalkozásokat és a háztartási munkásokat. Az 1907. márczius 27-iki franczia törvény szerint a kereskedelemben és az iparban előforduló munkaviszonyokat minden irányban, a baleset-pörök kivételével, hatáskörükbe utalja. A mi tervezetünk ezzel konformis volna, de nem szabad elfelejteni, hogy Francziaországban tudomány és művészet kivételével mindent kereskedelemnek és iparnak tekintenek, a minek kereseti jellege van, mig nálunk csak az megy kereskedelem- és iparszámba, a mit törvény annak nyilvánít. Van azonban még egy fontosabb szempont, a mely az ipari bíráskodásnak minden szolgálati szerződésbeli perre való kiterjesztését kívánatossá teszi. Az a gondolat, mely már eddig is specziálizálni kívánta a peres jogszolgáltatást, és a munkamegosztás elve szerint hirdeti a peres eljárás egyes területeinek szétválasztását és a mely már eddig is megteremtette a bányabiróságokat, a tőzsdebiróságokat, szaba77
