Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
64 dalmi, munkásbiztosítási, kereskedelmi és váltóbiróságokat.és a mely most legújabban nálunk is az építési perek számára külön műszaki bíróságokat követel. Ez a gondolat indokolja ennek az elvnek alkalmazását a szolgálati szerződésből eredő perekre nézve általában. Kívánatos ez úgy a joggyakorlat egysége és a speciális bírói kiképzés fejlesztése, mint a jog- biztonság szempontjából egyaránt. Nem mulasztom el az arra való utalást, hogy e gondolat megvalósítása elé nagy akadályok t. i. a túlságos centralizáció nehézségei vagy a decentralizáció költségei tornyosulnak. ezeken a nehézségeken azonban idővel segíteni lehet. Esetleg úgy, hogy nem szervezünk külön ipari bíróságokat, hanem a kir. bíróságok kebelében megfelelő számú egyes bírói állást, illetve szaktanácsokat szervezünk az idetartozó perekben való Ítélkezésre. A mikor tehát teljes készséggel elismerjük, hogy a tervezet szerkesztői gondos munkát végeztek az ipari bíráskodás egyéb alaki jogi elemeinek megállapításában, egyúttal, ez a véleményem, nem számoltak azzal, hogy az ipari bíráskodás ma már kinőtt abból a keretből, a melyet annak régen, keletkezése idején a hátterét képező kézműipar nyújtott. Ma az «ipari bíráskodás» szó tulajdonképen már nem fedi a fogalmát. így kellene nevezni: alkalmazottak bírósága. Az alábbiakban kísérletet fogok tenni arra nézve, hogy okát és forrását keresem ama — szerintem — téves ideológiának, a mely az ipari bíráskodás kedvezményét csak az iparnak juttatja. Teszem ezt azért, hogy a kérdés történeti fejlődésének kutatásából levonhassam azokat a tanulságokat, a melyek az ipari bíráskodás továbbépítésénél alkalmazandók. Az ipari bíráskodásnak legelső legiszlativ nyomait azokban az években kell keresni, a melyekben az ipar és kereskedés a rendi alkotmány és bírói szervezet mellett is olyan nagy fontosságra tett szert, hogy az iparosok és kereskedők jogszolgáltatási igényei kellő figyelembevételre számot tarthattak, és a mikor a szolgálati viszonyban levő többi osztály a rendi igazságszolgáltatásnak volt alávetve. így nálunk 1840-ben került a Corpus Jurisba az ipari 78
