Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
55 vezet különben is rendkívül nehézkes szövegét egyszerűbbé tenné és helyes volna azért is, mert nézetem szerint hiba az, ha egy megkülönböztető elnevezést adunk egy olyan eljárásnak, mely teljesen azonos a másikkal. Hogy álláspontom helyes, az következik magából a tervezetből is, mert az eljárás teljes azonossága a tervezet készítőit is megtévesztette. így nevezetesen megfeledkeztek arról intézkedni, hogy a választott bírói eljárást a békéltető eljárás befejezése után újra kell-e lefolytatni, vagy sem, hogy az Ítéletnek milyen ereje van, hogy az 591. és következő szakaszokban foglalt érvénytelenítési eljárás a választott bírói ítéletre kiterjed-e, vagy sem. Sőt azt, hogy a választott bírói eljárás folyamán hozott ítélet a felekre nézve kötelező, csak következtetés útján állapíthatjuk meg, az 584. §. második bekezdésének egy közbevetett mondatából. A tervezetnek a választott bírói eljárásra vonatkozó pongyola szövegezését tehát szintén gyökeresen át kell alakítani, még az esetben is, ha a tervezet fenn fogja tartani a két eljárás azonosságát és ennek daczára a két különböző elnevezést. A két eljárás azonosságából következik, hogy én nagyjában azt, a mit a békéltető eljárásra vonatkozólag előadtam, kiterjesztem a választott bírói eljárásra is, azzal az eltéréssel, hogy a felek a választott bírói eljárásnak csak ritkán fogják magukat alávetni, azon hiányok folytán, melyekre rámutattam. * Nem akarok megállani a békéltetési és választott bírósági eljárás kritikájánál, hanem pár szóval reá akarok mutatni arra, hogy nézetem szerint mily alapelvek szerint kellene ezeket az eljárásokat megteremteni. Arra ismételten rámutattam, hogy a kötelező békéltetést a tervezetben kontemplált széles keretek között helyesnek nem tartom Helyesebbnek tartom a német rendszert, mely a felekre bízza, mikor akarnak a bírósághoz fordulni. Ez a rendszer azért is czélszerübb, mert előkészítője a további fejlődésnek, melynek előfeltétele, hogy a békéltető bíróságok a felek bizalmát megszerezzék és bizonyos fokú gyakorlatra is szert tegyenek. 69
