Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
56 A kötelező békéltetést legfeljebb a felek között kötött kollektiv szerződésekből folyó kérdésekre tartom ezidőszerint czélszerüen kitérjeszthetőnek. A mi a bíróság szervezetét illeti, nézetem szerint sikeres békéltetésekre csak az esetben van kilátás és a békéltető, valamint választott bíróságok bizalomra, tekintélyre csak úgy fognak szert tenni, ha a bíróságok nem esetről-esetre alakulnak, hanem ha hosszabb-rövidebb időszakra választott állandó munkaadó- és munkás-tagokból állanak. * Befejezésül magáról a szoros értelemben vett ipari bíráskodásról kívánok nehány szót mondani. Nagyon rövid lehetek, mert lényegében az előadó úrral teljesen egy nézeten vagyok. Az előadó úr azt az álláspontját, hogy az ipari bíróságok szervezete, úgy, a mint azt a tervezet kontemplálja, nem helyes, én már a múlt év végén kifejtettem a Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének értekezletén'*' és ott részletesen indokoltam álláspontomat, a mely lényegében az előadó úr álláspontjával teljesen azonos. Ugyancsak az említett alkalommal rámutattam arra is, hogy nincs értelme annak, hogy az ipari bíróságok mint külön bíróságok szerepeljenek, ha a biró és bíróság egész személyzete azonos a rendes bíróság birájával és személyzetével. Ezen álláspontomat előadó úr is előadásában helyesnek elfogadja, de mégis helyesli a tervezet álláspontját azért, mert szerinte csak az nyújt garancziát arra, hogy a biró személyében önkényes változások nem fognak történni, vagyis hogy a bíróság vezetői önkényesen bármikor nem fogják az ipari bíráskodás teendőit más bíróra átruházni. Nézetem Szerint ez nem indok a külön bíróság intézményének fenntartására, mert azt, a mit az előadó úr kíván, el lehet érni azzal, ha egyszerűen a törvény kimondja, hogy a kit egyszer * L. «Az ipartörvény ujjáalkotása» A Törvényes Munkásvédelem Magyarországi Egyesületének kiadványa, 103. old. 70
