Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
48 mazottak közötti vitákban igen gyakran nem jogkérdésről, hanem hatalmi kérdésről van szó. Angliában az egyeztető eljárásnak hazájában nagyon helyesen mondotta egy biró, a ki gyakran töltötte be a döntő biró szerepét, hogy ezekben a vitás kérdésekben: «nem jogelvről van szó, de époly kevéssé egy gazdaságiról. Válal- kozók és munkások bizonyításuknál oly tételekből indulnak ki, a melyek teljesen jogkörükbe esnek s a melyekhez szívósan ragaszkodnak. A vállalkozó nem köteles munkásokat más bérek mellett foglalkoztatni, mint a melyek számára előnyösek. A munkás nem köteles oly bérért dolgozni, a mely őt és családját nem tartja el. Mindkettőnek igaza van: és az a nehézsége a kérdés kezelésének.»* A német rendszer, midőn a felekre bízza, mikor akarják az állambékéltetést igénybevenni, reájuk bízza annak a kérdésnek eldöntését is, alkalmasnak tartják-e a vitás kérdést egyáltalán arra, hogy az bíróság által eldöntessék. A kényszer békéltetés nem válogat. Ennek a következő hátrányos következményei lesznek. Minthogy az ipari bíróság elnökének, mint'a békéltető bíróság elnökének, jogában áll a szavazatok egyenlő megoszlása esetén a szavazástól tartózkodni, ennek folytán olyan esetben, midőn a kérdés bírói döntésre alkalmas nem lesz, a bölcs biró tartózkodni fog a szavazástól, az eljárás tehát teljesen meddő lesz. Ellenben épen az a biró, a ki nem fog ezen kérdések iránt kellő érzékkel bírni, ilyen esetekben is gyakran Ítéletet fog hozni, a mi csak hátrányára lesz a munkásoknak és munkaadóknak egyaránt. Nagyon kérdéses tehát, hogy a kötelező békéltetés előnyei nagyobbak lesznek-e hátrányainál? Ha már azonban a tervezet a kötelező békéltetés alapjára helyezkedik, úgy semmi esetre sem tartom helyesnek a békéltető bíróság szervezetét és a békéltető bíróság eljárását, úgy, a mint azt a tervezet szabályozza. Nagy ellentétet látok ugyanis a békéltetés kötelező volta és a békéltető eljárás teljes szabadsága között. Ha az állam * L. Fereuczi Imre «Sztrájk és szocziálpolitika» I. k. 203. old. 62
