Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
engedi, hogy a békéltető bíróság összeállításának mikéntjére nézve a szerződő felek teljesen szabadon megegyezzenek. Nevezetesen akár nóvszerint meghatározott egyetlen egy személyből, vagy meghatározott több személyből állíthatják össze a békéltető tanácsot, akár csak abban állapodhatnak meg, hogy a tanács mily módon, hány tagból lesz megalakítandó és a tanácstagok miként választják meg elnöküket. A tervezet három feltételhez köti ezen megállapodások érvényességét és pedig 1. a megállapodás írásba foglalandó és a felek vagy képviselőik által aláírandó. 2. Ha a felek előre konkrét bírákban állapodtak meg, szükséges, hogy ezek a megbízás elfogadását írásban kijelentették. B. A tanácstagok száma kell, hogy mindkét fél részéről egyenlő legyen. De nemcsak a tanács összeállítására nézve van teljesen szabad kezük a feleknek, hanem a békéltetési eljárásnak szabályait is teljesen szabadon állapíthatják meg. Az 580. §. a felek szabadságát csakis annyiban korlátozza, hogy a bíróság «tartozik a feleket meghallgatni, nekik előterjesztéseik megtételére, a másikfél, valamint a szakértők és tanuk által előadoltak tekintetében való nyilatkozásra alkalmat adni». Ha a felek a fentebb ismertetett módon nem állapodnak meg a békéltető bíróság összeállításaira nézve, akkor a békéltető tanács elnöke: az illetékes iparbiróság elnöke. A tanács tagjait valamint a tanács tagjainak számát a felek proponálják. Ha a tanácstagok számában a felek nem tudnak megállapodni, akkor azt az iparbiró ság elnöke állapítja meg. Az eljárás szabályait ebben az esetben is a felek szabadon állapíthatják meg, ennek hiányában maga a tanács határozza meg az eljárás módját esetről-esetre saját belátása szerint (580. §.). Ha a békéltetés nem sikerül, vagyis ha a bíróság egyezséget nem tud létesíteni, akkor a vitás kérdést Ítélettel köteles eldönteni. De ha a szavazatok egyformán oszlanak meg, az elnök nem köteles szavazni és megállapíthatja, hogy ítélet hozható nem volt. 44 58
