Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

45

г Az ítélet a feleket csak akkor kötelezi, ka mindkettő expressis verbis elfogadja.

A békéltetési eljárás eredménye birdetményileg közzéteendő a felek nyilatkozataival együtt.

Ezek a békéltető eljárás alapvonalai.

A választott bíróságról a tervezet 564. §. intézkedik olymódon, bogy a felek Írásban alávethetik magukat választott bírósági döntésnek az esetre, ha a békéltető eljárás megegyezésre nem vezetne.

A választott bíróság megalakulása, eljárása azonos a békéltető tanácséval.

A döntő bíróság czélja az úgynevezett közüzemek és azok alkalmazottai között felmerült vitás kérdések elintézése, ha az eljárás megindítását az alkalmazottak egy bizonyos a tervezetben megállapított minimuma vagy a munkaadó kéri.

Döntő bíróság a tervezet szerint minden Ítélőtáblái székhelyen lesz és héttagú tanácsban Ítél.

Elnökét és helyettesét, továbbá egy tagját és ennek helyettesét az igazságügyminiszter nevezi ki a kir. tábla tagjai közül (az elnök és helyettesét a tábla elnöke és tanácselnökei közül) egy további tagja a bíróságnak a tábla székhelyén működő iparbiróság elnöke. További két-két tagot az érdekelt munkaadók és illetve alkalmazottak választanak, ép úgy, mint a békéltető eljárásban.

Az eljárás módját a bíróság maga állapítja meg.

Az ítélet kötelező a felekre nézve.

*

Az eljárásnak vázlatos ismertetése is elég annak megállapítására, hogy a tervezet által kontemplált szervezet és bíráskodás rendkívül komplikált.

Négyféle eljárás van a tervezetben szabályozva:

1. a békéltetési eljárás,

2. a választott bíráskodás.

3. a döntő bíráskodás és

4. a legszorosabb értelemben vett ipari bíráskodás.

De még ezen egyes eljárások keretén belül is lénvege59