Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Dr. Teller Miksa: Tisztelt Teljes-ülés! Az előadó úr, valamint dr. Fodor biró úr a tervezetnek csakis azon részével foglalkoztak, mely a legszorosabb értelemben vett iparbiráskodásra vonatkozik. (Tervezet XXXVIII. fejezete). Nézetem szerint azonban, ha az ipari bíráskodás szabályozását vizsgálat tárgyává akarjuk tenni, nem zárhatjuk ki vizsgálatunk köréből a «Békéltető és választott bírói eljárást», továbbá a «Döntő Bíráskodás»-t sem. Ezen eljárások, legalább úgy a mint azokat a tervezet szabályozza az ipari bíráskodás körébe tartoznak, az ipar- biróság elnökének fontos szerepe van bennük és így ha az ipari bíráskodásról tiszta képet akarunk magunknak alkotni, meg kell emlékeznünk azokról is. Előrebocsátom, hogy én sem a sztrájkkal, sem a tarifa- szerződéssel foglalkozni nem fogok, úgyszintén azt á kérdést sem fogom bővebben tárgyalni, hogy békéltetési eljárásnak vagy döntő bíráskodásnak mikor legyen helye. Én csak magát a bírósági és békéltető szervezetet teszem kritika tárgyává, úgy a mint azt a tervezet kontemplálja. Mindenekelőtt pár szóval, inkább csak körvonalaikban ismertetem a békéltetési, továbbá a választott bírósági eljárást és a döntő bíráskodást. A tervezet szerint a békéltetési eljárás bizonyos, részletesen szabályozott esetekben kötelező lesz. A ki nem kéri, vagy el nem fogadja a békéltetést, mikor az kötelező reá nézve, azt a tervezetben szabályozott joghátrányok sújtják. A tervezet a békéltetési eljárás szabályainak megállapítását első sorban magukra a felekre bízza. Az 567. §. meg57
