Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
39 és két bérlő tagból álló bíróságokat állított fel. Ezek a bíróságok hat hónap alatt a lakosság teljes megelégedésére, teljesen befejezték mindezeket a százezrekre menő pereket és csakis nehány ilyen ügyben éltek a felek semmiségi panasz- szal a semmitőszékhez. Előre látom, tisztelt Teljes-ülés, hogy egyesek talán ellentmondással fognak engem vádolni, a mikor a laikus elemnek részvételét ez igazságszolgáltatásban a fenti alakban és az előadott korlátozásokkal helyeslem, holott kereskedelmi bíróságaink eltörlése mellett foglaltam állást évek óta már a szaksajtóban. Ki kell jelentenem, hogy ez az ellenzésem nem minden kereskedelmi bíróság ellen irányul, hanem a kereskedelmi bíráskodásnak azon formája ellen, a mely nálunk meghonosodott. A kereskedelem ma oly tág közgazda- sági kört foglal magában, hogy a kereskedőben általában a szakértelmet a kereskedelem minden ága tekintetében alig lehet feltenni. A szállítmányozónál különös szakértelmet, például a biztosítási ügyletek iránt, a bankárnál a szállítmányozási ügyletek iránt és a többi, alig lehet feltenni. Ha ehhez még hozzáveszszük azt, hogy minden törvényszék székhelyén talán nem is találni a bíráskodásra alkalmas kereskedőket; hogy a kereskedelmi bíróság mai összeállításával még a bírói munkaerő csökkentésére sem alkalmas : a magam részéről a kereskedelmi bíróságokat mai összetételükben nem tekintem olyanoknak, mint a melyek a laikus elem részvételét igazoló fenti szempontoknak megfelelnének. Ha már most az ipari bíráskodásnak azt a szabályozását, melyet az Ipartörvény tervezete magában foglal, közelebbről megnézzük, a részletekre nézve röviden a következőkre vagyok bátor rámutatni: Az ipari bíróságok szervezése, egészében hasonló ahhoz a szervezethez, a melyet a munkásbiztosítási perekre nézve az 1907. évi XIX. törvény megalkotott. Már akkor is az volt a nézetem, hogy külön bíróságok felállítása helyett czél- szerűbb volna, ha ezekben az ügyekben a járásbíróság, mint Sehöffen-biróság járna el. Sok mindenféle tekintet szól a mellett, hogy a járásbiró a legalkalmasabb arra, hogy ezt a bíróságot vezesse, annak elnöke legyen, a mint ezt a tervezet 53
