Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
40 767. §-a is tervezi. A gyakorlatban a munkásbiztositási bíróságok szervezésénél is tényleg abból indultunk ki, hogy lehetőleg a járásbíróságok köréből kerüljenek ki e bíróságok elnökei és csak kivételesen vétessenek azok a társas bíróságok elnökei közül. Igyekeztünk továbbá arra is, hogy e bíróságok Budapesten kívül lehetőleg a bírósági épületben, annak helyiségeiben működjenek. Már ez is mutatja azt, hogy nem czél- szerű ezeket a bíróságokat kiszakítani az általános bírói szervezetből, hogy tekintélyük, az irántuk való bizalom csak nyerhet az által, ha az általános bírói szervezet körében maradnak. Ugyanez áll az ipari bíróságokra nézve is és csak a Horvátországra való tekintet szól a mellett, hogy ezeket mint külön bíróságokat szervezzük, holott egyszerűen azt lehetne mondani, hogy ezekben az ügyekben a járásbíróság jár el, még pedig munkaadó és munkás ülnök bevonásával, mint Schöffenbiróság. Nem helyeselhetem azt, hogy a tervezet 775-ik szakasza általában csak a törvényszék székhelyén állít fel ipari bíróságokat. Igaz ugyan, hogy felhatalmazza az igazságügyminisztert és a kereskedelemügyi minisztert, hogy járás- birósági székhelyeken is szervezzenek ipari bíróságokat, de ez nem változtat azon, hogy általában, sőt valószínűleg nagy számban is az ipari bíróságok területi hatásköre egy egész törvényszék területére terjedne ki. Ez a jogkereső közönségnek nagy hátrányára lehet, sőt még a mai helyzetnél is hátrányosabb helyzetet teremt, mert ma ezek az ügyek rendszerint a közel fekvő, könnyen megközelíthető járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Sokkal helyesebbnek vélném, ha már minden járásbíróság székhelyén ipari bíróság nem állítható fel, hogy mindegyik ipari bíróság hatásköre csakis a járásbíróság területére szőri ttassék, oly járásbíróságoknál pedig, melyeknek székhelyén ipari bíróság nincsen, ezekben az ügyekben a járásbíróság ülnökök nélkül járjon el. Az a járásbíróság, a mely ma is 1000 koronáig terjedő kereskedelmi ügyekben eljár és a melyet a polgári perrendtartás törvényjavaslata 2500 koronáig terjedő ügyekben való eljárásra alkalmasnak tart, alkalmas lesz arra is, hogy a munkaadók és alkalmazottak közti, rendszerint nem 54
