Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
35 merül az a nagy elvi kérdés, hogy mennyiben kivánatos és ezélszerű a laikus elem részvétele a polgári bíráskodásban. Ha a kérdést olykép állítják fel, hogy ki a jobb biró, vájjon az állandóan alkalmazott jogtudó biró-e, vagy az alkalmilag eljáró laikus, nézetem szerint nincs kétség az iránt, hogy az állandó, jogtudó biró jobban biztosítja az igazságszolgáltatás helyességét, megbízhatóságát és pártatlanságát, mint a laikus biró. Nem akarok e kérdés mélyére menni. És nem is szándékozom e vitába belevonni az esküdtszék nagy kérdését büntető ügyekben. Különösen ez az utóbbi kérdés más alapon igényel megfontolást, mint a laikus elem részvétele polgári ügyekben. Mig büntető ügyekben az esküdtszék Európában általában mint a bírói szervezet egyik lényeges alkotórésze szerepel, a polgári jury intézményét nem honosították meg és Angliában is veszített annak jelentősége. A múlt század első felében, különösen Francziaországban, a polgári juryk intézménye meleg pártolókra és szószólókra talált. Legyen szabad csak Jules Favre és Odillon Barrot munkáira hivatkoznom. Az eszme azonban nem birt gyökeret verni az általános gondolkozásban és nem jutott el a gyakorlati megvalósításhoz. És ma már a legszélsőbb radikális körökben, a szoczialisták körében sem halljuk többé az óhajt a polgári jury intézménye iránt. Mint mondottam, nem akarok e kérdés mélyére menni. Csak általánosan akarom jelezni, hogy a laikus biró sohasem rendelkezik azokkal a jogtechnikai képességekkel és ritkán képes az objektivitásnak oly nagy fokára, mint az állandó jogtudó biró. Jhering a «Zweck in Recht» czimű munkájában a jogtudó biró fölényét a következő szavakkal jellemzi: «A fölény, a mit az összehasonlításnál a jogtudó biró mellett felhozni lehet, nemcsak technikai, a minővel a szakember mindég bir a dilettáns felett, tudniillik nagyobb tudás, szakavatottság, az ítélőképesség gyakorlása; hanem az a fölény erkölcs is: a megszokás, hogy magát alávesse a törvénynek; az akaraterőnek gyakorlása ebben az irányban. Valamint a katona az alárendeltséget előbb a katonai fegyelem szigorú iskolájában tanulja meg, épp úgy a biró a törvény 3* 49
