Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

36 iránti engedelmességet a jogszolgáltatás gyakorlatában. A jog­szolgáltatás gyakorlása az igazság iskolája. Azt előbb meg kell tanulni, hogy mi teszi a jó bírót: a törvény iránti en­gedelmesség, személyekre való minden tekintet mellőzése, ugyanaz a mérték alkalmazása mindenkivel szemben, a gaz­emberrel szemben épp úgy, mint a tisztességes emberrel szem­ben; a gazdag uzsorással épp úgy, mint a szegény özvegy- gyel szemben... Ha ítéletemet az esküdtszék tekintetében összegezni akarom, — (Jehring az esküdtszékről beszél, de ez áll általában a laikus bíróra nézve), — akkor csak azt mondhatom, hogy az esküdtek, eltekintve a kormánytól való függetlenségük egyetlen momentumától, minden egyéb vonat­kozásban egyesítik mindazokat a tulajdonságokat, a melyekkel a bírónak nem szabad bírnia. Ha a jognak tudása nélkül, a mit csak a tanulmány ad meg, a törvényesség érzése nél­kül, a mit csak az állás ad meg, a felelősség érzete nélkül, a mit csak a hivatal ad meg, az ítélet önállósága nélkül, a mit csak a gyakorlat képes kifejleszteni: ha mindezen tulajdonságok nélkül odaülnek a nép emberei a bíróság pad­jára, talán elfogultan attól az általános nézettől, a mit a közönség vagy a sajtó bennük támasztott, befolyásolva az ügyvéd bűvészete által, a ki eltalálja azt a pontot, a melyen rájuk hathat, beleviszik szivüket, emberi érzéseiket, előítéle­tüket, érdekeiket, politikai irányukat, a szavazásnál könnyen hajlanak meg annak a tekintélynek és biztosságnak, a mely- lyel egy másik nézet fellép, és megnyugosznak abban a gon­dolatban, hogy a másiknak ezt jobban kell tudnia, át­hárítván így a felelősséget mások vállaira; jó emberek, de rossz muzsikusok; az igazságszolgáltatás népfelkelői ők; az igazi, hivatásos katona azonban többet ér, mint egy egész tuczat ily népfelkelő.» Ha talán Jehringnek ez az Ítélete túlszigorú is, lénye­gében csatlakozom hozzá, és ha, a mint kiemeltem, a kér­dést úgy állítják fel, hogy csakis laikus biró, vagy csakis jogtudó biró legyen, ez utóbbinak fölényét kétségtelennek tartom. Mindazonáltal nem tagadom, hogy a laikus elem rész­vétele az igazságszolgáltatásban bizonyos előnyökkel is jár, 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom