Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
Dr. Fodor Ármin: Tisztelt Teljes-ülés! Az előadó úr részletesen és behatóan ismertette velünk az ipari bíráskodásnak tervbe vett reformját. Engedjék meg, hogy a kérdésnek rendszeres tárgyalása nélkül csakis töredékesen tegyek nehány észrevételt, egyrészt az ipari bíráskodás alapeszméire, másrészt egyes szabályaira. Az ipartörvény tervezete az ipari bíráskodáson kívül a sztrájkbiráskodást is szabályozza a békéltető és választott bírói eljárás, valamint a döntő bíráskodás alakjában. Helyesnek vélem és magam is hozzájárulok ahhoz, hogy ezt az utóbbi, nagy jelentőségű és rendkívül nehéz kérdést ne vonjuk be e vita keretébe. Ez önmaga is annyi időt venne igénybe, hogy e mellett az ipari bíráskodás kérdése, a mely minket ma elsősorban foglalkoztat, háttérbe szorulna. Kifogásolták a tervezetben elfogadott azt az elnevezést, mely szerint az ipari bíráskodás gyakorlására hivatott bíróságokat ipari és kereskedelmi bíróságoknak nevezi. Tényleg, a kereskedelmi bíróság, megfelelőleg a német Handelsgericht- nek nálunk a kereskedelmi ügyekben eljáró polgári bíróságot jelenti, és az ipartervezetben tervbe vett bíróságokat megkülönböztetésül inkább ipar és kereskedői bíróságoknak, — Kaufmannsgerichte, — kellene nevezni. Rövidség okából észrevételeimben ezeket a bíróságokat csakis az «ipari bíróság» szóval fogom megjelölni. Miután ezek az ipari bíróságok olykép terveztetnek, hogy egy jogtudó biró elnöklete alatt munkások és munkaadók köréből választott ülnökökből alakuljanak, elsősorban is feltó
